Lapszemle, 1928. június

1928-06-19 [1339]

berlini jelentést közölnek, hogy a Gemánia bécsi levelezője Titules­cunak a román-magyar optáns pörben tett legutóbbi ajánlatát mérlegel­ve, arra a megállapitásra jut, hogy Titulescu ajánlatát Magyarország semmiképpen sem fogadhatja el kompromisszum alapjául* A kompromisszum csupán a Románia által fizetendő összeg nagyságára vonatkozhatik,nem pedig olyan ravasz fogásra, hogy Románia a trianoni szerződést hatá­rozott rendelkezését megkerülve, magyar pénzből tegyen eleget fizeté­si kötelezettségének. A kérdés lényege, hogy Bomániának fizetnie kell s ezt Titulescu előzékeny ség évei sem lehet elhomályosítani* Georges Scelle a magyar-román agrár pörben hozott genfi döntésről írt cikkét, amely a Le progreacivi que cimü hetilapban je­lent meg ma a Budapesti Hirlap, Pesti Hirlap, Magyarság ismerteti. Georges Scelle párisi egyetemi tanár ebben a cikkében rámutat, hogy a vegyes döntőbiróság az optánsügy elbírálásában egyedül illatékes, mert a trianoni szerződés épp erre hozta létre, Románia ismervén se­bezhető voltát, tiltakozik a biróság működése ellen. Pedig arról van szó -, hogy e szerződést alkalmazzuk, A Népszövetségi Tanács vi­román / szont azt tartotta, hogy a neki rokonszenves/kormányt belpolitikaii-ag súlyos helyzetbe hozhatná, ezért vonakodott a döntőbiróság illetékes­ségét kimondani. Azáltal, hogy a két félt ismét közvetlen tárgyalás­sukra utalta, a tanács saját tehetetlenségéről tett bizonyságot 8 A cikk­iró azonban ugy véli, hogy a tanács evvel nem rázta le magáról a kér> dés elintézését. A tanácsmik továbbra is kötelesség a vegyes döntőbi­róság működését elrendelni, mert ellenkező esetben egy szerződésbeli intézkedést nyilvánítana seranisnek éa ezáltal maga szolgálatna pél*­dát szerződésrevizióra, az ügy tehát koránt sincs lezárva*

Next

/
Oldalképek
Tartalom