Lapszemle, 1928. június

1928-06-15 [1339]

M?®£°.£szág_ésj3ia^z ország ellen irányul .Hangsúlyozza,amennyiben érdekünk a szomszéőalnkal való jó viszony a magunk jogainak épségben tartásával, annyira ab ovo el kell utasítani magunktól minden ilyan kísérletet, addig mig politikai kérdéseink, mig határaink kérdései tisztázva nincsenek, A genfi döntést illetőleg mindenekelőtt elismeréssel adózik Walko Lajos külügyministernek és a külügyminisztérium genfi képviselet előkészítő munkájának. Ami most Genfben történt mondja Szterényi báró becsületére válik a legszélsőbb politikai pártok kigondolásának

t

. Genfben most nem bírót fórum működött,hanem egyszerűen egy politikai trükk rendszer.A genfi döntés azonban mégsem egyéb egy halasztó_határqzatnál és meggyőződése szerint az ügy újból a Népszövetség elé kerül* Ami Titulescu ajánlatát illeti rámutat* hogy meg kell állapítani* hogy soha semiféle moratariumról szó nem volt* A magyar kormány fixjővététeil egyezségben állapodott meg, husz évre felosztott 200 millió arány koronás összegben. Helyre kell teí^t.J.gazitanl a román külügyminister nyilatkozatát a külföld előtt is. Románia annak Idején csak akkor Irte alá ezt az egyezséget* ha a román megszállás alkalmával elhup colt javak kártérítését elengedjük. Igy tehát nem inorf tóriumáról ~Yanem üzletről volt szó, és tegyük hozzá hogy Igen jó üzletről épen Románia számára,. Az elveszett államvagyon,amely a kormány becslése szerint 13 milliárd arany koronát tett kl, amit azonban a jóvátételi bizottság 8845 millióra szállított le, szintén a jóvátétel célját szolgálja, ivagy teher az elcsatolt területekről befolyó államjövedelem ls. Az elcsatolt területekről évi 299 millió állami jövedelmet élveznek az utódállamok. Adják vissza területeinket és népességeinket akkor fizethet Magyarország, ErOélyben a magyaroktól 18 ezer katasz-