Lapszemle, 1928. június

1928-06-13 [1339]

parlamentáris rezsim mellett lehetséges,, amely a nemzet va~| lodi önkormányzatán, apáitok közötti loyális küzdelem,te- • hát a sajtószabadságon de különcsen a választójogi titkos- I ságán alapaloCsak ily reszim valósíthatja meg a nemzetnek azt a lelkiegységét, amely szükséges ahhoz, hogy a nemzet I összes rétegei, összes erőforrásai a revíziós aspirációk aktiv szolgálatában együtt működjenek. Másrészt csak a nemzeti önkormányzat elvén és a nemzet kétségtelen akaratai! felépülő kormányzat léphet fel kellő erkölcsi súllyal nem- 1 zetl aspirációi érdekében. Imperláliztlkus, más nemzetk vagy nemzetrészek elnyomására törekvő politikát foiytathat-l nak diktatórikus vagy oligarhlkus rezsimek,a magyar revíziói politikát azonban, amely elnyomott nemzet részeink felszaba-l oltására törekszik, csak olyan politika képviselheti kellői súllyal, mely belpolitika terén is a nemzet szabad önkor- I mányzata alapján áll s nemcsak elméletileg, hanem gyakorlall ban és tétekben is, Ugy politika mely a nemzet kellőnkön- I szolidáclójának hiánya, vagy a nemzet állítólagos éretlen- 1 sége miatt a nemzetnek, a nemzeti önrendelkezés alapfelté- 1 telét, a sajtószabadságot, és a választás titkosságát nem adja meg, esökkenti a nemzet attraktív erejét is, sőt kisebbíti jogusult nemzeti revindikáclónk súlyát is, üem vélet- I len, hanem a dolog természetében rejlik, hogy a XIX század ' legsikeresebb felszabadító nemzeti politika ja; az olasz ne ni csak a nemzeti függetlenség, hanem elsősorban a szabadság jegyében is folyt, oly mértékben, hogy ezen felszabadító lltika egyik kiváló exponense Mazzlnl ezt mondhatta-Szerei a szabadságot, sőt talán még jobban mint a hazáteSzabadság nélkül a haza egy börtön. De a nagy nyugati demokráciákat érdemileg csak ugy nyerhetjük meg igazán a magunk politikai