Lapszemle, 1928. május

1928-05-18 [1338]

A parlamentarizmus reformjára vonatkozó torvényjavas 1 Él szenátusi vitájának, mint elsőrendű belpolitikai belpolitikai eseménynek különös figyelmet szentelnek a 15.-1 lapok főkép azért, mert aVadt néhány szenátor, akik nyíltan állást foglaltak a készülő törvényjavaslattal szénben. A lapok nem is mulasztják el, hogy a fasiszta törvényjavaslattal szembon ellenvéleményt nyilvánító szenátorok neveit megörökítsék. Sz az enyhe oppozíciós hangulat egyébként alkalmat ad a 15.-1 lapoknak arra is, hogy vezércikkeikben részben szatirikusán, részben meglehetős ingerült tónusban mutassanak rá arra, hogy még mindig létezik a régL demokrata liberális mentalitás egy kis töredéke, a mely nem aka: belenyugodni az uj idók által követelt és végrehajtott gyökeres változásokba. A 15.-i lapok természetesen egész terjedelmében ismertetik Mussolini miniszterelnöknek e diszkussziók kapcsán elhangzott és az ellenzéki £ iszólaláe ok által valósággal szuggerált beszédét* Beszéde elején szükségesnek tartotta hangoztatni , hogy az uj választói törvényjavaslat nom azt a célt szolgálja elsősorban «• amint azt egyesek belemagyarázni igyekeznek - hogy egy minden ellenzéki szineaettől mentes egyöntetű parlamentet , mint eszközt adjon a kormányzat kezébe, ellenkezőleg, állítani merik, hogy ennek az uj törvényjavaslatnak indító okai tipikusan alkotmányos jellegűek, amit azonban az előadó nem domborított ki eléggé. A lényeg ug ^anis az, hogy a szindikátusokat ezzel mint közjogi szerveket nemcsak elismerik, hanem funkcióba is helyezik. És éppen itt vam a fasiszta forradalmi törvényhozás egyik legnagyobb újítása. Nem riad vissza annak kijelentésétől som, hogy az egyesek által hangsúlyozott és állandóan követelt általános választójog nem más, mint csupán egy konvencionális fikció, amely sommit som