Lapszemle, 1928. május
1928-05-24 [1338]
éfitett nemzetiségi szövetkezeti hálózattal rendelkeztek. A szerbek gazdasági intézményei veltak legkevóabé kifejlesztve, de az egyéni vagyonszerzésnek nea veit semmi akadálya a szerb nemzetiségi kisebbséghez való tartozásnak,öóg az állami szállításokban is évtizedekon keresztül jelentős szerepet játizottak a szerb vállalkozók. Ma a magyaroknak ez az ádáz ellensége is kénytelen elismerni,hogy a nemzeti kisebbséghez válé tartozás gazdasági korlátozásokkal jár az utódállamokban. Hem sorolta • tfel ezeket, de mindenki tudja, hegy állaicl szállításoknál, kereső ti lehetőségeknél, trafik- és italaérési engedélyeknél intézményesen előnyben tehát a valóságban egyeduralomban részesülnek a többségi polgárok. De vannak meg nem Írott korlátozások ia, pl. a kisebbségi vidékeken az állam kevesebbet épit, ugy hogy ott kisebb a kenyérkereset, az utlevélkiadás nehézségei a kisebbségi polgár szabad mozgását és keresetét csökkenti, az agrárreform egyedüli és kimondott célja a többségi nép gazdasági megerŐ3itése f ezért a valóságban kizárja a kisebbségi föld igényi őket., mert liiszen egyetlen államban sincs annyi föld,amennyit ne igényelnének a többségi polgárok, vagyis a kisebbségekre már nem jut sor. Az is gazdasági korlátozásj hogy a részvénytársaságok következetes igazgatóságában a többségnek az államalkotó fajhoz tartozó polgárokat kell illetnie. Sjetus Viater felszólalt most ezek ellen az Igazságtalanságok ellon^ do szavát aligha fogadják meg* mert a gazd;j3ági igazságtalanságokhoz ragaszkodnék legszivóaabban a hataluonlevők, mart azoknak mindig 3ok a haszonélvezőjük. Olyan haszonélvezők, akiknek a nacionalista jelszó kellemes és olcsó tőkebefektetés* Krónika * A bácskai tartomány állandó választmánya a belügyminisztériumtói rendeletet kapott, hegy a jógkárbiztoaitáa dolgában tegyen javaslatét,miként lehetne azt kötelezővé tenni,, Hosszas tanácskozás után a vá«
