Lapszemle, 1928. május
1928-05-15 [1338]
idején román ministerek és pártvezérek nyiltan kérkedtek azzal, hogy az agrár-reform azért is szükségesek >gy a birtokmegoszlást a többságben lévő faj .vagyis a románok javára, tehát egyben a kisebbségek rovására megváltoztassa s noha nemcsak a magyar nagy és középbirtokosokat,hanem nagyon sok esetben a szegény kisbirtokosok néhány froldját is kisajátították úgyszólván minden kártéri' ás nélkülj.mégis^Titulescu külügymini ster meg meri kockáilátni azt a merész állítást*hogy Romániában senki sem panaszkodik az agrár-reform ellen,minthogy annak igazságos és pártatlan végrehajtásával mindenki meg van elcgedveJLmde még az agrár-reform sem volt elég az erdélyi mezőgazdaság tönkretételére, most meg nemrégiben a gabonaforgalmáról is hoztak törvényt,úgyhogy a gabonaforgalom államosítása folytán a jövőben a mezőgazdák már gabonát sem fognak tudni venni vagy eladni az agronomok és egyéb gazdasági ágensek segítsége nélkül* Ez a gazdaságpolitikai rendszer okvetlenül a teljes pusztuláshoz fog vezetni Erdélyben^mely a regattái,illetve -Bukaresttel szemben úgyis csak gyarmati helyzetben van.Hogy ezen fog-e segiteni a tervebevett nagy külföldi kölcsön,az roppant kétséges,mert hisz n a külföldi kölcsönt is legjobb esetben csak megszégyenítő feltételek mellett fog^a megkapni a "bukaresti kormány 0 Tehet-e mindezek ellen valamit a magyar párt? Hiszen speciális kisebbségi ügyekben sem tud megfelelő kormányintézkedést kivívni.Az elbocsátott volt magyar köztisztviselők nyugdíj - és végkielégítése ügyében máig sincse semmi'eredmény s amikor éppen a szónokló pártelnök nemrégiben ezt az egész ügyet egy memorandum alakjában a legmagasabb fórum, a régenstanács elé.terjesztette,egyik bukaresti lap még ezt az egyszerű tényt is '-'szemtelenségnek" minősítette. Általában a
