Lapszemle, 1928. május

1928-05-30 [1338]

szemben, - "A sajt őmágnásqlf raagánpolitikáj** - "Magyarország Franczia- i ország eszményi szövet ségése ?" - "A "jól megfontolt" versaillesi szerződés és Magyarország "igazságtalan" határra" ciroeken közli a "Deutscle Tgsztg. " /26-24 6/párisi T , U. -t ávirata azt a levelet , amelyet Rother- i m

a

re lord az "Scho de Paris "-hoz intézett annak cáfolatára, mintha egy bájos mag-ar nő befolyására kezdeményezte volna Magyarország érdele eben val ó aV cl ó ját* *3gy másik nagynémet lap, a "Kreuzzeitung" /24-242 és 25- j 243/is foglalkozik a trianoni szerződés revizicjáért folyó harccal ( \en értelmű cimen közöl egymásután két vezércikket von Pflügl szVk. alán. amtitkár tollából. A magyar lélek minden ismerője eleve tisztában volt azzal, hogy a trianoni szere rxssét lenség bi zonyára nem sújtott kislelkü népet és hogy a nemzeti baj csak edzeni fogja Magyarország erőit és maradék nélkül a gyűlölt iga lerázásának szolgálatába fogja állitani. A magyarság azonban tudatában van azoknak a nehézségeknek, amelyek nemzeti felszabadit ásának el éhe áll snak. Helyzete távolról sem oly kedvező, mint az ozmánoké volt, amikor a sévresi xxx szerződést aratták széjjeltépni, összes, gazdasági és sok irányban • stratégiai tekint étben 1 s a mag yar országsziv számára nélkülözhetetlen határterületek lekapcsolása a királyságot a szó szoros értelmében csonka állammá tette. A magyarok ma ismét arra a területre vannak visszavetve, amelyen sátraikst ütötték fel, anikor a IX.-ik évszázadhan a Dón síkságairól száguldozva jöttek és birtokukba vették a tsr^év«ny Duna-Tisza-menti országot. A gazdag ország zavartalan tulajdonban való megtartásának feltétele nemcsak a Kárpátok és az erdélyi Alpok hat ár láncainak, hanem az első ^egrohanásban nyert területnek nyugat ép délfelé való kiszélesítése is volt. A területi rosgnagyobbit ás <*- természetszerűen nem maradták befolyás nélkül az Árpád állam struktúrájára. Az állam minden határánál idegen nyelvt erületre_ nvttlt^