Lapszemle, 1928. április

1928-04-04 [1337]

a hivatalos életbon nem használhatják anyanyel vük et

g viszont a saintgenmini béke kisebbségi klauzulái alaptörvények, %y ország, amelyben két milliift számláló kisebbség él» aligha nevezethető tiszta nemzeti \ államnak. Cáfolja a lap Maximovics ama állitását

s hogy Szabadkán az állami nyelv ellen intéztek támadást azok a magyar képviselőtestületi tagok

5 akik a városi tanácsban magyarul beszéltek. A községi autonómiák működésével teifflészetesen állását vesztette néhány qualifikálatlan rossz jegyző

s akiket most Niiaicsék hősként akarnak ünnepelni. De még ezek helyére is szerb jegyzőket választottak* ugy hogy a kisebbségek előrenyomulásáról beszélni egyáltalában nem lehet*Az albán-jugoszláv határzár fejleményedről az összes mai lapok közlik a belgrádi jelentést

3 amely szerint a "Politika" nyiltan megvádolja a tiranai kormányt* hogy a határt csak azért zárta el

a

mert előA akarják segiteni az Olaszországból Valonán át Kortsába érkezett bolgár komitácsik szervezkedését. A "gravda" bévsi jelentést közöl

s

amely szerint a macedón koraité kiterjedt akcióra készül és ezzel hozható kapcsolatba az albán kormány lépése. /9%ati Hirlap/, A "Pesti Napi 6 " belgrádi jelentése szerint Sumei&cvics helyettes külügyminiszter táviratban ufeisitotta dr..Michajlovics tiranai jugoszláv követeti hogy az albán kormánynál tiltakozzék az elrendelt határzár ellen és követelje annak megszüntetését.Mussolini ós Tevfik Rusti bej török külügyminiszter találkozásáról a "Budapesti HiríapP és a "#emzeUUjI%* milánói jelentést közöl A taíálkozás a milánói helytartó palotájába történt április 3-án délben. A találkozásról rövid kommünikét adtak ki

8 amely szerint az egymással barátságos viszonyban levő két állam között fennálló függő kérdésekről tanácskostak. A "Budapesti Hirlap" megjegyzi, hogy a milánói tanácskozásról bővebb érte ülésünk nincs, de jelentőségét lehetetlen nem jelezni anélkül, hogy azt túlbecsül nők. mert Olaszország és Törökorszg