Lapszemle, 1928. április

1928-04-24 [1337]

nya o gyévé a működéséről, melynek főprograraaj a a belső rend éa a gazdasági jólét megszilárdítása, A kormány az egész prszá^ért dolgozik, relyet egyformán rendbe ős jelétbe akar helyezni a magyartól a görög határig és a bolgár szélektől az Adriáig. Nem ismeri el az uj területek frontjának jogosult súgó t,- nem lehet határvonalat húzni az egyes volt országok közé. A délszláv állam minden állampolgárénak, akik lojálisak, tehát a németeknek ós magyaroknak is, megadja a vallási és kulturális fejlődéshez való lehetőséget, valamint elősegíti gazdasági megélhet ősét és ezzel szemben 03ak azt követeli, hogy hü áll arapolgárai legyenek az országnak* \z iÍlojálÍMoVi:al szeufcen a legnagyobb eréllyel fognak eljárni, de reméli, hogy ilyen rendszabályokra ne» fog sor kerülni, mert a kisebbségek kötelességeik teljes tudatában vannak* A radikális párt két-három elégedetlenje személyi okokból indított hajszát a kormány ellen ós tudatos célzatos hazugságokkal lépnek fel és a tájékozatlan szerbiai közvéleményt a kisebbségi kérdéssel akarják félrevezetnie Igy keletkezett az a mese^ hogy a kormány elnemzetietleniti a Vajdaságot. A kormány nem tesz különbséget szerbek^ horvátok,-, szlovének, vagy a nemzetiségek között a aki kötelességeit megteszi, ódestestvért talál öleld karokkal a miniszterelnöknél* Vukicsveics egy órát tartott beszéde után Sztankovics Szvetozás földmiveiésügyi miniszter a kormány egyetlen dőlmagyarországi tagja szólalt fel* Ő ls szembeszállt az elnemzetietlenitő politika meséjével. « Ha meg tudtuk óvni a Vajdaság jellegét az osztrák-magyar uralom idején nem kell azt félteni ma

v a 3zerb uralom napjaiban. Nem igaz, hogy egyetlen községben is neia szerb volna a közigazgatási nyelv. Minden községben szerbül folyik az adminisztráció, minden jegyző,biró és községi alkalmazott tudja az államnyelvet, és mindenütt ezen vezetik a jegyzőkönyveket** A miniszterek utón lalosevics zombori képviselő bea«élt

0 Háhány belgrádi politikua krokodllkönnyeket hallat, hogy a volt