Lapszemle, 1928. április
1928-04-23 [1337]
nekelött nem fújta volna le Fe^Lerzoni éa Fedele kultuazminlazter utjáto A fasiszta küldött lefejezése Bethlennek még mindig mély sötétségbe burkolt olasz húsvéti utja után történt* Milanóban igy jelentették a viharmadarak, csinálták a nagy balkáni összeesküvést* Talán - a két fasiszta miniszternek a budapesti ünnepségektől valé távolmaradásán kivül még más Jelek ia vannak - az ellenkezője töttént: lemondás Bethlen részéről, akinek ezután Federzonl helyett San Dona di Piave podestáját küldték? í *.. Bethlen hidegen - néha tulaágosan hidegen - megfontoló fej. Egy balkáni mm m m»m m a a m m m * m m mm m blokk Magyarországgal és Romániával, Bulgáriával és Görögországgal, klsgéezlttm a szláv Lengyelország által, amely úgyszólván egy latens klo" entente állam, nem nagyon ment a fejébe. Sgyáltalán _nem_lá ts zik olyan szf lárdan Mussolini kezében lenni, mint ahogyan sok tekintetben feltételezik* Semmiképen sem menne bele valamely fegyveres kalandba, ha Mussolini egyáltalán ilyesmire gondol* Bethlen nem azoknak a fájából van faragva, akik a csomót karddal ütik széjjel* Neki türelme van arra, hogy feloldja* M agyarország ügye a nemzetközi politikában egészen jól halad előre, a mióta komoly férfiak behatóan képviselik azt az álláspontot, hogy Magyarországnak egy- és mindenkorra le kell mondani a aégi határairól* Mert a külföld megértéssel van ugyan a néprajzi határok helyreállítása Iránt, azonban minden európai politikus azonnal hűvösen visszavonul, ha "Magyarország történelmi jogairól" és "Az apostoli korona" -tói elválaszthatatlan régi területekről beszélnek* - Poincaré békés beszéde Budapesten óriási benyomást keltett és hogy Németországon a választások békés és megértő többséget hosnak s abban Magár országon nem kételkedik senki* Bethlennek erről bizanyáxa már húsvéti szabadsága előtt meg volt a szilárd meggyőződése* A magyar sajtó, amely külpolitikai kérdésekben zárt sorokban áll Bethlen mögött, - annyira, hogy még a liberális lapok is megadták magukat az olass politikának - nö ve^®rdekü 1 é^mutat^ason kérdés iránta hogyan lehetne jobban közeledni Németországhoz* Sz sugal* .----»«•-»•-.•------------- ,
