Lapszemle, 1928. április
1928-04-03 [1337]
cimmel a Prager Presse /L~9Z/ részben leközli Harold Teiaperley őrnagy tollából a Foreign Affalra oimü.angol folyóirat áprilisi számában* A párisi békekonferencia története** ós * Britt dokumentumok a háború eredetéről* cimmel megjelent tanulmányait. Teiaperley,, ki Cambridgeben a tör ténelmet tanitjtélejesen cseh szemüvegen keresztül látja Magyarország feldarabolásának történetét ós ugy adja elő a dolgokat^ mintha a nagyhatalmak a helyzet alapos ismerete után állapították volna meg Csonkamagyarország határait és a népszavazást teljesen feleslegesnek tartótták f mivel a Magyarországtól elvett területek saját óhajtásukra szakadtak el^ A csehszlovák bizottság főelve volt s Temperley szerint* egy életképes országot teremteni és mivel az a csehekre és tótokra bazirozva nem volt keresztülvihető;, igy a németeket és magyarokat is be kellett vonni az államba Miután a őséneknek nem adták meg a kivánt korridort t amely Jugoszlávián keresztül utat biztosított volna a tengerhez^, igy egy dunai kikötőt biztosítottak neki Pozsonyban, Temperley azt is kiemeli többek között, hogy Apponyi gróf nemrég jelentette ki, hogy a Habsburgok mőg mindig igényt tartanak az osztrák ós cseh trónokra, Sbből világosan látszik, nogy * revízió csak egy előjáték lenne nagyobb változtatásokhoz.A határreviziós liga fel van háborodva afelett, hogy a határmegállapitó bizottság nem adta vissza Magyarországnak Kosicet /Kassa/, amely több km-nyire a cseh határon belül fekszik, tízért azonban egyedül a párisi államférfiak felelősek. Majd Temperley szemrehányóan említi fel, hogy migXord Rothermere ós barátai a cseh ^gazdasági jólétet* támadják és gáncsolják, addig a magyar gazdasági jólétet dicsőitik. tíz tehát elég argumentum a határrevízióra - ezért el is ejtették a magyar propagandisták. Seresetre sem lehetne addig szó területi változtatásokról vagy a békeszerződés revíziójáról, amielőtt nincs félremagyarázhatatlan és
