Lapszemle, 1928. április

1928-04-23 [1337]

litikában a gyorsabb lépeseket egyedül a rai akaratunk diktálja. Bethlen miniszterelnök debreceni beszédében világosan és semmi kétséget sem hagyva kijelentette, hogy Magyarországnak ós Keleteurópa bókéjének szüksége van a határok megváltóztatására ós enreCsonkamagyarorszás; törekszik is, de ennél többet* ujabb lónést követelni jiem_l ehet t a hely; zetek diktálhatják csak a tempót. A Benea-féle Duna-konföderáció béklyó és egyben börtön lenne Csonkamagyarországnak, a második, illetve a további lépéseket pedig külpolitikánkba! célunk szerint a körülményiek hez kell szabni, a lehetőségek egész sora áU még előttünk mindaddig míg Oroszország és Németország nemJeszneV aktívabbak. Jöhetnek olyan esetek is, hogy ezt sem várhatjuk be, de éppen az európai német, francia és angol választások most különösebben az óvatosságok a lehetőség A számbavételére intenek. A felvidéki cseh kémhajssa egyre élénkebben foglalkoztatja a magár sajtót, A "Nemzeti Üjség

M vasárnapi számában részletesen ismer* teti Szilágyi Dezső midé o lei gópgyáros ell®. lefolytatott kémkedési pör rómregónjét s rámutat, hogy a Magyarországon dolgozó nagyon is szótágazó cseh kémszervezet besugása alapján egyre tömegeséében történnek a Felvidéken a gyanútlan magyar utasok letartóztatásai, de a cseh rendőrség minden iigybuzalma kevés eredményt aratott eddig, mert a biróságok igem kevés esetben látták bizonyítottnak a mondvacsinált kémkedési vádakat. $rthető felháborodást keltett tehát a március 21-i Ítélet, amely Szilágyi Dezső miskolci lakcajal szemben marasztaló Ítéletet hozott és bizonyitokoknak fsgadta el a meghamisitott jegyzőkönyveket «s a magyarul alig tudó rendőrügynökök célzatos vallomásait s maga a cseh biróság, amikor hárem évi fegyházra szóló Ítéletét meghozta elismerte hogy bár sanrai konkrét bizonyíték nincs, a kémkedést bizonyítottnak vette, mert a'hidasnómet határállomás magyar vámőrségének parancsnoka Szilágyi Dezsőt a hivatalos helyiségből a vonatig elkísérte. Magát