Lapszemle, 1928. április

1928-04-21 [1337]

szagnak nincs semmi oka arra, hogy elloiezze ezt a föderációt, Olaszor­szág ezzel szemben minden középeurópai áliarasaövétségben veszedelmet lát, hiszen egy ilyen államszövétségnek szükségképpen kijáratra van szüksége az olasz tengerhez. Ezért tört ki a konfliktus Jugpszlária és Olaszország között s ezért támogatja Olaszország Magyarországot a kis­en tente bekéri tő politikájával szemben^ ­Duca a raagyar-olaaz-ranán viazonyról\a^beigrédi "Politika" szá­mára adott nyilatkozatát a "Budapesti Hirlap", a "Mester Lloyd" párisi jelentése szerint valamennyi francia lap közli kiemelve* hogy Románia szivesen barátkozik Olaszországgal, de az olasz barátság háttérbe szo­rul Románia vitális érdekei előtt, amelyek a kisententehoz fűzik, Romá­niának nagy érdeke a salenikii tengeri kijáró biztesitása, amelyet a­zönben nem Bulgárián keresztül akar megval°sitani,, még ha az olaszok ugy kivannak is, hanem ozerbián keresztül, Romániának tehát érdeke a g<» rög "szerb jó viszony, Magyarországgal addig, Duca szenint, nem lehet jó viszonyra gondolni, arcig Magyarország ragaszkodik az optáns- és re­viziós kérdésben elfoglalt álláspontjához,. Francia hang a bókerevizióról, - A "Pester Lloyd" ós a "Pesti Hirlap" párisi jelentés nyomán beszámol arról, hogy a "Ruraeur""& tria­noni szerződós reviziója felé" ciraü cikkében többek között azt hangoz­tatja, hogy kb, egyetért Walko külügyminiszternek azon megállapításává hogy az egyetemes közvélemény keadi belátni azt, hogy a trianoni szer ződést nagyon egyoldalú ervek és adatok alapján állapították meg, de kétségbevonja, hogy a magyar kormány a reviziót csak békés eszközökkel akarja elérni ós itt utal a szentgotthárdi esetre s azt hangoztatja, hogy Magyarország, amelynek párára annyi igazságtalansága t követtek el ezeknek jóvátételét csak ugy rsélhsü* ha távol tartja magát mindenfé­le kalandtól ós a külföldről hozzáérkező csábító szavaknak neu enged.

Next

/
Oldalképek
Tartalom