Lapszemle, 1928. április

1928-04-19 [1337]

Párishan ismét meg fogják az emeltyűt. Az a franczia tétel, amely teljes szenvedéllyel irányul a szerződéseknek részietefben való megváltoztatása ellen is, teljesen tarthatatlan és még a Népszövetségi alapszavaiycknak is ellentmond* libben a tekintetben a francziák Prágár tél tanulhatnának valamit , ahol az ilyen lehetőséget nyiltan elisapt• rik. Benes ur éppen Parisba ut azett és talán nem mulasztja el a Q,uai d'Orsay-t megfelelően kioktatnia Mi nem hi essünk a reviziós gondcT latrólvalá vi 1 áajw.t ának hamaros gyakorlati kihatásában. Azonban ez a vita egymagában már siker és nem juttat el nyugvásra, amig nincsenek eltávolítva a "békediktátumok veszedelmes igazságtalanságai tárgyalások utján* Majd Zaleski római útjával foglalkozva rámutat a cikk orra , hogy Lengyllorseág és Magjarország között hagyományos barátság áll fenn és Lengyelország mindig elutasitotta a kisent ente-ha való belépést. Egyébként azt hiszi a cikkíró, hogy Zaleski Woldemaras litván miniszterelnök római látogatsát kivánta ellensúlyozni* Arra is utal, hogy hosszabb idő óta meg vannak a London és Varsó közötti orősebb egyetértés tünetei és az ember nem fog csalódni, ha Londonban éppen olyan jóakaratot tételes fel Zaleski római látogatása iránt, mint a Görögországgal éa Törökországgal való érintkezéssel szemben. Olaszor* szag igyekszik mint európai és afrikai nagyhatalom érvényre jut ti, A ki ssbb államok persze anélkül, hogy véglegesen lekötnék magukat, Parison kivül Rómában is keresnek támaszt, amiben Népszövetségi tagságuk semraiképen sem akadályozza őket. Aki a német-franczi a megértést legkevésbbé/ akarja, annak aem/szahad figyelmen kivül hagynia ezt a diplomáciai Já. tékot. - A "Germania" /L7-178/és a "Köln. Volksztg." /I?-286/közös párisi Pf-levelezője Duca olaszországi útjával kapcsoltban jelsiti, hogy a Balkán-politikában járatos párisi körök nagy figyelemmel kis éÉik a romániai es*m ínyeket és a kormányválságot. Különösen Duca miniszter ©1 sszorszégi útját hozzáír összefüggésbe Mussolininak azokkal a látható törekvéseivel, hogy fi omániának az optárs-kérdésben t ört ént