Lapszemle, 1928. április

1928-04-18 [1337]

iak azért, hogy Románia nem néluk veszi föl kölcsönét, hanem a francia banknál 1 §s igy nekik csak egy szelet jut az egész kalács helyett? £ járulékos elemei 3Sok bizonyos állandó és mély magyar szimpátiával párosulva vezethették angol | barátainkat, hogy igazságérzetük, sőt érdekeik megérzése is elhomályosult* A szimpátia kis dolgokra vezethető vissza, Jleoputra orrára vagy Croarwell hólyag- 1 jára, mint Pascal mondja, London és Budapest közt a két arisztokrácia szövet- * 3ége és a két pénzügyi érdekeltség viszonya a legfontosabb köteléjtek, következőleg a le

t v

°vésbbé szilárdak., Másik fontos kötelék a parlamentarizmus közössége, >-4nely viszont hamis látszaton alapszik. Hivatkozik az aranybulla és u j Síagna Charta viszonyára, említi, hogy ha a londoni parlament a porlanentek any- j ja, a magyar parlament legidősebb leánya, & magyar porlomejLé't homlokzata a westminstérinek hű utánzata. Csakhogy ez épület mint illik ©gy kép templomáhos ( papirmaséból van.Benoist francia kozjogász rámutat, hogy Magyarországon nyilt szavazás van a választásokon és hogy e választói Árkádiában a választókat ugy viszik zenekísérettel a szavazásra, ahol mint a vásáron a zápg^ikat

s fájdalom nélkül húzzák ki belőlük harsónakisérettel a nép akaratát, A megzavart harmóniát fejb«véréssel egyenlítik ki és a csendőrség is segít a harmónia *A?t«r<«téséűen. Á szent urna e keresztesei kereszttel jelzik meg a hátát azoknak a választóknak, okik a aeggygózó" harsonacsapások alatt sem adták fel í'ügget- ] len véleményüket és mikor kijönnek,- leütik őket,, A háború óta a parlamenti j módszereket is tökéletesítették és Kun Béla a magyar Westminstert kivégzŐhellyé alakította át. A vörös terror áldozatait a szép vörös Dunába dobták, i amely az igazság palotájának gótikus díszeit tükrözi vissza. Síikor a romám seregek a bolsevizmust leverték Budapesten, egy fiatal lány, egy orosz intéllectuells azzal dicsekedett, hogy 150 elítéltnek tartotta a kezét, hogy üt-e még az ütér, hogy az elitéltet újra kelthessék ujabb kínvallatásra. Nek« < a parlamentarizmus e felfogása nem angol barátainké, a homlokzat* a két intézménynek lehet azonos is. 19c:0-ban a Legfelaé Tanács Párizsba hivatta a 'főhóhér megbízottját és elküldte hozzá Smits tábornokot, a délafrikai puritánt, aki melegen helyeselte az érintkezés felvevését, mert Kun Bélát bolondos neve után táncosnőnek vette. Bz egyedüli mentsége. , * Figaro és,, Oeuvre 16 írnak a szentgotthárdi népszövet cégi bizottság me^