Lapszemle, 1928. április

1928-04-16 [1337]

sokat szólítja lel hitvallásra, hogy ha esetleg radikális minisztériumot lehetne alakítani, a szooializmusra vagy a nacionalistákra támaszkodnék-e? Magyarország, A Figaro l4-ben Ulysse kéthasábos cikkben foglalkozik az optánskérdéssel "A magyar optánsok botrányos ügye" címen.Hivatkozik a Pax márc. 16.-*i cikkére amely hasonló címmel jelent meg. Kérdi e lappal, hogy megengedi-e a népszövetség, hogy Magyarország forradalmat keltsen Romániában. Nemcsak, hogy megengedi, i eléli, hanem egyenest legjobb tehetsége szerint segíti is őt. tJsak a népszövetség iránti tiszteletből nem nevezi a cikk^ botrányosnak az ügyet. Kz lebecsülné egy szervezet szerepét, amely maga is llandó botrány, amely hamis békedélibábokkal kihasználta a népeket, Németországra nagy előjogokat ruházott, úgyhogy ma már csak a Reich kezében eszköz a német propagandára. A népszövetségi versenytéren hamisan tátlátják le a békedijat mindenki kárára, AZ optánskérdésben a franciák szövetségéé.ei ópiumot kaptok, míg volt ellenségeik szérumot. Románia itala hozzá még mérgezve is von. Ha Románia ezt visszautasítja a Briand-féle mézes bekenés dacára, csak magát menti meg, "Ugy szolidária a bead, a béke, az igazság és a civilizáció ügyével, mindez istenségekkel, melyeket a népszövetség felhív és elárul," Az ügy tipikus ügy, próbaköve a népszövetség működésének, A népszövetség a gépfegyverügyben is tegmutata tehetetlenségét, mert egy lehetetlen örök béke negyedik dimenzióiban járkál, de a gépfegyverügy és az optánsügy mélyen belehasit a népszövetségi fába. A Figaro megmutatta pártatlanságát, mikor febr. 3. és 4.-én előadta mind a román, mind a magyar álláspontot, a m<ugyorok felfogása nem rontja le a románok ügyét és ellenvetéseik teljesen tárgytalunok

0 A románok megmutattak, hogyha a földreformot máskép alkalmazták a magyarokkal szemben, az inkább az o előnyükre történt. Ismerteti ezután a lap a népszövetség szeptemberi határozatát, amely szintén a románoknak ad igazat, iSonek dacára Románia huklnudő egyezkedni is és ebben oly messze elment, mi^t mehetett. Pedig jogaira hivatkozva, melyek szuverenitásából származnak, egyszerűen eluta- •