Lapszemle, 1928. április

1928-04-14 [1337]

kötött volna Zaleskivel. A Populaire a Gorriere della 'Sera nyomon ismertetij Zoleski látogatását, JÍ lap is /\cj közli Nitti kijelentéseit a D. Heroldban. AZ Humonité L; támadjo a vérengző pojácát, oki újból és újból nyugtalanságot idéz elő. .ÍZ olasz sürgés a fasoista és ontibolseviszta államok szövetségét akarja létrehozni szoros és bános egységben, amely mutatja, hova fejlődött az osztályharc iSurópábon. JS tekintetben a népszövetséget nullának tartja és maga igyekszik uurópát ujraalkotni. Támogatja, nyomja és bátoritjj őt erre Anglia is. II. "Szerbiát; a francia vazallust akarja támadni és a francia uralmat ott olasszal felcserélni, Szerbia pedig dőrén maga is fegy-l verkezik. Gsok egy szikra kell a puskaporos hordónak, hogy felrobbanjon, A muösolini-urolomoháoorut és a proletárság letörését célozza és a szociális ták és bourgeois-k hiába igyekeznek aggodalmukat az optimizmus álarca mögé | rejteni. Csak a kommunizmus látja világoson a helyzetet és készül erőteljes akcióra, A lap közli Barbusse levelét is o párizsi ol«*sz követhez, amelyben a legutóbbi olasz vérengzések miatt, a proletárok legyilkolása miatt, nem- j zetközi vizsgálatot követel. A közeikelei problémáival foglalkozik a Temps "U cikke az uj Törökőrszagról és o Débats Lc.-é Bulgáriáról is. Az előbbi cikk kiemeli, hogy a | mai Törökország még cuclin él és dajkája Kemol. Epen ezért az első veszély, amely fenyegeti ót, Kemol esetlegas. halála, amely inL.aent felboritana. Függ a törökök jövője a békétől is és a népesség és vagyonának növekedésétől is. Srőteleje.i munka is keli és mindenezeken felül még külföldi tőke is. Á török nép intellektuális és morális változásairól ir még részlet&sen és ugy látja, hogy még több generáció kell a Kemol által kezdett munka megvilósit ás ár a. A Débats Ls különösen a francia papok és apácák nevelő és emeli et1 francia szempontból vezetett politikai munkáját rajzolja Bulgáriában. Belpolitika. ] A szocializmus elszigetelése a nuiconulist* csoport legfőbb törekvése a választásokon, A Débats la vezércikke ujból-éa újból felveti a kérdést hogy a radikális jeloltaszooialiatákat támogatja-e vagy a nemzeti egységet.^