Lapszemle, 1928. április
1928-04-13 [1337]
senek, éppen olyan kevéssé gondol arra, hogy a francia poli tikai nyomain járjon, még akkor sem, ha ezzel falboritja a helyzetet. Ugyanekkor iaiiértetik a lapok a"Le JTemps" április 12-i vezércikkét, amelyben a balkáni blokk raegalakitásának lehetőségót mérlegelve azt hangoztatja, hogy az érdekek reális közössége az emiitett országik között nem áll fenn, majd az t mondja, hogy természetes, hogy Magyarország igyeksik kihasználni az olasz részről tapasztalt támogatást nemzeti aspirációinak érvényesítésére, de a józanész ellen való kihivás volna, ar ra gondolni, hogy Olaszország, amely tudatában van nagy európai hivatásának, valamint Lengyelország, amely a kisentente barátja olyan kalandokba bocsátkozhatnának, amelyeknek éle a kisentente ellen irányul. A ^Temos"_ szerint különösen érdekes Duca_olaszo_rszági utjának híre. s felveti a kórdóst,kogy Duca utazása egyéni kezdeményezésre történik-e vagy pedig a Duce meghivására, mint az a Zaleski-ügynél történt, vájjon az e a célja ennek az útnak, hogy ellensttlyejzza Budapest erőfeszítéseit Rónában, vagy közvetlenül Zaleski látogatását követve az e a célja, hogy ezáltal a kát ország szolidaritását hangsúlyozza a status quo fenntartását illetően. - Ugyanekkor a ma reggeli lapok ianertettik a "íetit Páriaen" római jelentését^ amely szerint még bajos megállapítani, hogy mik lesznek a Mussolini-Zaleski találkozás eredményei de annyi máris bizonyosra vehető, hogy semmiféle szerződést nem fognak aláirni. A két ország álláspntja világos Lengyelország a kisententeval azonos*, politikát folytat, Olaszországot pedig az elmúlt éveke semónyei eltávolították a kisententetól. - A "Pesti Napló* viszont szt a hirt közli* hogy lengyel-olasz dö ntőbi ró sági szerződés megkötésére, lehet sző a "fetit Párisién' 1 római jelentése szerint. Korányi báró párisi követ nyilatkozata a Bliwenstein-ügyről. A "Budapesti Hírlap", a "Magyarság 11 , a "Nemzeti Újság" köstlik a párisi jelentést, amely szerint a Blumenstein-ügy legújabb fordulataiul
