Lapszemle, 1928. április

1928-04-02 [1337]

iákat helyezettel, máckor, hogy % konzulátus lakbérét nem fizette ki, most pedig, hogy Kedrevich a március 7-i ruhalopás után Bartók pozsonyi konzullal «*kart táigyalni, de a konzulátuson nem találta, TóblerjJánosJ^izonyitja állításait a csehek búdig esti agitációs munkájáról,- Március 31-i szemlénkben ismertettek Tóbler János parlamenti beszédét, aroelyben azt állította, hogy * budapesti cseh követség épületében csda irredenta és agitációs munka folyik. Erre vonatkozóig a budapesti cseh követség nyilatkozatot küldött a budapesti magyar lapokhoz, amelyben Tóbler képviseld vádjaival szemben védekezik és azt mondja, hogy a cseh követség épületében a még háború éLött alakait cseh égésül eteknek székhelyük nincsen ós sem egyesületi gyűlés, senpolitikai jelie@i \előadást ott ném tartanak, A budapesti cseh követség e nyilatkozatával szemben Tóbler János a "Magyarság* cimü lap kér dósé re kijelenti, hogy állításait teljes egészében fenntartja s a külügyi tárca tárgyalásánál ujabb bizonyítékokkal fog szolgálni. Lokovics Radomir Jugoszlávia uj budapesti követe a "Heggel" közlése szénit az elmúlt héten megérkezett Budapestre, hogy átvegye a jugoszláv követség vezetését. Ezzel kapcsóletben a "Regére!* tudni véli, hogy Forster Pál báró belgrádi magyar,követ néhány nap óta Budapesten ven, utazása állítólag összefüggésben állana qzzel, hogy a magyar kormány katonai attasét kíván Belgrádba kinevezni s erre az állásra vitéz Hennyei Gusztáv őrnagyot szemelték ki,• Gratz Gusztáv a magyar-cseh közeledés akadályairól, - A "Pesti Napló" pr%ai jelentése szerint egy német gazdasági taéositó iroda kaj> viselője előtt sajnálattal állapította meg,, hogy Csehórszágmk Magyaro országhoz való közeledése terén visszaesés tapasztalható és rámutat, hogy meg kell állapítani, hogy a cseh köztársaság kezdte meg gazdasági téren a Magyarországtól való edzáxk°zást, Csehország már 1919-ben a magyar- bevitel ellen iiányuLó rendeletet adott ki, mire Magyarország