Lapszemle, 1928. április
1928-04-05 [1337]
nagylelkűségről,amelyet Romániával szemben a hadiadósságok rendezésénél mutattak ugy Poincaró,mint Briand valamint a Banque de Francé vezetősége. Az adósságrendezés az első lépése a román pénzügyi rekonstrukciónak, melynek további etappjairól most folynak tárgyalások/lej stabilizálás/ amelyekről persze nem nyilatkoznat«Panaszkodik arról,hogy a román viszonyokat nem eléggé ismerik külföldön,igy a napokban is egy párisi fónyhiradó azt hirdette,hogy Romániában nagy az izgalom,holott erről szó sincs, az országban teljes a nyugaloa„Á bukaresti tüntetés teljes nyuga*' lom közepe te folyt le, a gyulafehérvári gyűlés még a jövő kérdése s nen. is biztos 0 A parasztpárt előtt két ut áll nyitva:a törvényes,vagy a törvényen kivüli^z utóbbit ha választaná,nem igen remélhet eredményt,mert j a románok M Traján katonáinak " népe,tiszteli a törvényt s mindenek fölé helyezi a res publicat.Megmutatták a románok,ugy a regátbeliek,mint a többiek,hogy nem szeretik a forradalmi módszereket a xiá&gaiiixka-g M A szigurantza országában n cimmel a Rumeur márc 0 31»-i száma irja,hogy Bratianuék Romániája egyenes folytatása a cári Oroszországnak a rendőr-állam , a vallási ós nemzeti kisebbségek elnyomása te- ! rén 0 Parisban,ahol ennek a szu,.er-antimszemita országnak a főkonzulja í L S L C DreyfüSp nem törődnek eszel e De Washingtonban ugy látszik emberségesebben gondolkodnak,mert a Parlament nyilt ülésén felhivták az amerika kormányti hogy szakitson meg minden összeköttetést a "szigurantza emberei vei",mint ahogy megtette 1911-ben a cári Cchranával 0 ORSZAGOSÍ^VÉLTÁR Knekctó Külpolitika c A Temps 3., vezércikke Poincaré caroassonnei beszédének k ülpúlitikai vonatkozásaival foglalkozik s s leszögezi,hogy a bókepolitiká 1 ről elhangzott őszinte kijelentései megdöntőnek minden olyan gyanusitást ( mintha Poincaró n8m értene egyet Briand külpolitikájával.,Pranciaor3Zgg igenis joggal lehet büszke arra.hotíy a l#gtöbh*+ t*** •.•yy w bjr ie o«-oobet tett a nezetkqzi
