Lapszemle, 1928. április

1928-04-05 [1337]

Harold Temp9rleynek a "Foreign affaires" áprilisi számában az uj föagyar határok kolétkezéséről irt cikkét teszi szóvá a "Pester Lloyd" mai vezércikkében és rámutat* hogy Temperley fejtegetései korántsem állanak a Bothertaere Lord magyarbarát akciójának álláspontján s elfogulatlansását mi. sem bizonyitja jobban, minthogy a cseh sajtó k* törő örömmel üdvözölt% A "Lloyd" szembefordul ^emperleynek azzal a ki* lönös doktrinájávals hogy Wilson 14 pontja csak Németországra lett volra na kötél ező

5 mig a többi állam/Tcülönösen Mqgaiországra,amely a fegyverszüneti szerződést fenntartás nélkül irta alá nem. tartja helytállóknak azokat íz érveket sem

5 amelyeksbaraár megszállo.tt területeken lefolytatandó népszavazás ellen scakóztat fel. Ha Temperley fantasztikusnak nevezi, mondja a "^«ter Lloyd" a követelóaeket, amelyekkel Csehszlovákia és Jugoszlávia előállottak a magyar határok megállapításánál, nem kevósbbé fantasztikus volt a probléma tényleges megöldá sa. Csehszlovákiának Ítélték oda Pozsonyt^ amelyről maga Temperley,aki a határraegál 1 apitásoknál angol katonai megbizott volt» maga is raegállapitja

s hogy * félig raagrar, félig német város és az évszázadok óta tiszta magyar lakosságú Csallóközt] Temperley mindenesetre bevallja, "hogy a brit és az aaerikai delegáció csak erős vonakodással egyezett ebibe a megoldásba^ amelyre számbavehető mentség nem is található, "A Felvidéknek Csehórsz^iozvaló* csatolását is világos fenntartásokkal kiséite.Temperley befejezett dolognak tekinti, hogy a tótok inkább a csfauralom felé húznak, mint a magyar felé, másrészt beiaaeri, hogy a tótok évszázadokon keresztül éltek a magyarságs?il együtt s hogy a lakosság ffcjkeveredése megneheziti, hogy « uj cseh állam déli határai 4

ióprajzilag helyesen megvonathassanak.-