Lapszemle, 1928. április

1928-04-04 [1337]

A Kossuth-szobor leleplezési ünnepségeknek, valamint a zarándokok amerikai tartóskor'ásának egyes etappejairól /a leleplezési diazbankett, a kongresszusban é3 Goolo^ge elnöknél, valamint Washington sírjánál tett látogatás, a pittsburgi látogatás lefolyása stb./ az am.magy,lapok 17-23.-ig a hazai lapokból már ismeretes részleteket közlik, szószerint regisztrálva a minden alkalommal elhangzott beszédeket is. Magát a szobor leleplezését az Am.Népszava /17/ a szemtanok általános megállapítására való hivat kosással az am.magyarság életének örökidőkre szóló páratlan eseménynek nevezi, és kiemeli, hogy' Kossuthszobrában adva van egy jelkép, melyben összeforrt az uj és az óhazái magyarságnak állandó kapcsolata, összetartása soha még igy nem jutott kifejezésreo Mert néhány sihedérnek Ünneprontás! gyerekes kísérletét komolyan nem vette senkié Amikor az am.Népszava ezt hálától ós boldog, ságtol áthatva megállapítja, hangsúlyozza azt is, hogy az amerikai és óhazái magyarságnak igy kell szeretnie egymást nemcsak ünnepek alkalmavan, hanem köznapokon is, s akkor nem less hiábavaló a magyar jövőben való korlátlan bizalma. A szoborleleplezésnek megtörténte után Jiudwig ^rnő körvonalazza a propaganda politikát, melyet Magyarországnak a bőkerevizió érdekében Amerikában követnie kell.. Ismételten hangsúly osza, hogy a aa -y ...r zarándokok nagy szolgálatot "ehetnek a revízió ügy énekha minden adott alkalommal békés szándékukra utalnak, ős az amerikai ős magyar ideálok azonosságát hangoztatják, moly/re Kossuth utalt először ós amely képtelennek tünteti fel, hogy Amerika ós Magyarország a jövőben valaha még egyszer újra ellenséges táborban lehetnének. íla meg tudják győzni Amerikát arról, hogy ni lélekben teljesen azonosítjuk magunkat / az amerikai nép gondolkozósúval - irja Ludwig -"akkor Amerika velünk