Lapszemle, 1928. március

1928-03-24 [1336]

irja, hogy felkereste Sauerweint, aki a prágai újságíró akadémia megnyitásán április 3.-án előadást fog tartani, Beazőlgetéa folyamán Sauerwein kijelentette, hogy mások is észrevették bizonyos változáat Chamberlain álláspontjában, de ennek okát nem tud ja

a Azt tudja azonban, hogy egy londoni bank 200 milliós pengős kölcsönt adott a budapesti kormány« nak., Németországban is volt hajlandóság az ilyen kölcsönre

e

Uémetország és Magyarország között van bizonyos szolidaritáa, amelynek érzelmi vonatkozásai vannak„ Azonban a német kormány e dolognál a jövőbe is tekintett „ A szentgotthárdi ügyben hozott döntést két okból lehet a tel-jes elégtétel érzésével fogadni:l

0

/ a tanács technikájában bizonyos reform lesz bevezetve, amely lehetővé fogja tenni hasonló esetben szükséges intézkedéseket megtenni, 2

C

/ a szentgotthárdi ügyben szigorú viza gálát ot ind itanak. A németség

, helyzetével Magyarországon vezércikkben foglalkozik a Prager Prease /22~83/ kiemelve, hogy a szentgotthárdi gépfegyver-ügy és az optána-kérdéa annyira lefoglalták a népszövetségi tanács ülésezésének érdeklődését, hogy a többi napirenden veló kérdéaről & közvélemény alig vett tudomást, Igy történhetett az, hogy nem vették őszre, hogy egy harmadik magyar üggyel is foglalkozott a népszövetségi tanács, még pedig a nemzetközi zsidő organizációknak a magyar numerus klauzus ellen beadott panaszával» Miután a magyar kor Iíé_pszövet ség mány még a/márclusi ülésezése előtt oly változtatásokat eszközölt a törvényen, hogy formai kifogásokat nem lehetett ellene emelni, Walko minister abban a helyzetben volt, hogy legutóbbi expozéja alkalmával kijelenthette, miszerint a numerus klauzus kérdése nyugvópontra jutott* "•2a természetesen még nem jelenti & zsidók egyenjogúságát és szabad belépését a főiskolákba, mivel a törvény nem lett tulajdönképen megoldva hanem abban a stádiumban maradt, mint a kisebbségi kérdés Kagyarorszd-