Lapszemle, 1928. március
1928-03-13 [1336]
a törvény által reábízott hatáskört a közérdekben töltee be.isidráasy Gyula Beth3>ön álláspontjából folyónak mondja, hogy a közigazgatás mindeanap sablonosabb és burokra ti kusabb less. ugyanekkor a Szent Korcna őrzésének kérdésében Andrássy Gyula rámutat, hogy Bethlen miniszterelnök a törvény • zükságességét azal indokolta, hogy a koronaőr interpellációja adta meg az alkalmat és az utolsó lökést a koimánynak *ira, hogy a kérdést törvény alakjában szabályozza, de intézkedésének lényegét saját politikai célja szabályozta természetszerűiéül amely célokat ő nem ért és veszélyesnek tart most is, amák dacára, hogy az ügyet a koronaőr interpellációja hozta előtérbe,- Ugyanekkor Andrássy Gyula gréf a koimány túlzott jogkit erjesztésének minősiti a muzeumokra ós mü» gyüjtenfeyekre vonatkozó tö rváyjavaslatot is, amely szerinte azzal,foogy» összes muzenmokat állami felügyelet alá rendeli és « magármügyüjtőket is állami ellenőrzés alá akarja helyezni, magának a művészetnek és a műgyűjtésnek árt** ir - k Takarékossági Bi zo ttg& ujjáalakulásáról/és a Takarékossági Bizottságba kinevezett uj tagok névjegyzékét közli a "M^yarság".— 1 — CaefaoraKáyl -fti•••ff t | lT ^.dáki l Pá <áÍ4fai'nff Ifi. Kosztolány i Dezs ő e.s iitexcl_vezet őhelyen foglalkozik a Prágai Magyar Hirlap /11-60/, A szlovenszkói magyarság kulturális megmozdulásai ellen inditott kampány tetőpontéit a Národny Dennik ama közleményével árte el, amelynek aláírója Békefi Sándor, aki minden akcióban vett részt, amelynek célja a magyarság megbontása vél*. Béke£i~*rieőmann rágalmaira TÖnatkozóan irja a lap, hogy nekünk igazán nincsen arsukségünk arra, hogy Budapestről küldejenk nekünk kulturális szervezőket ée u legperfi^ebb rágalom, ha valaki Kosztolányi Dezső tervezett előadásait
