Lapszemle, 1928. március

1928-03-12 [1336]

A magyar-román opténs per genfi diszkussióljáról meglehetős részletes tudósilásokat közölnek a 9-10-i lapok, el isme réssel Ecózva Apponyi gróí és Tánczos tátornok érveléseinek, A Trlbuna 9.ezzel a témával foglalkozva,vezércikkében eremmel állapítja meg,hogy a genfi tanács a gépfegyvetek ügyét ls megfelel? értékére szállította le. Ez természetszerűleg várható ls volt a cikk szerint ,inert ha a nemzetek Szövetsége feladatának körét túllépve,jobban komplikálta volna az ügyet .ugy a vége az lett, v Ina, hogy még jobban megzavarja az európai békét,amelyet semmiesetre sem fenyegetett egy olyan jelentéktelen tény,hogy egy kis állam fegyverszükségletét akarta kielégíteni P Veszedelmet inkább az „eientene ,hogy egy apró epizódot ürügyül akarnának kihasználni,az ellentétek és ellenszenvek még eresebb kiélezésére .A nemzetek Szövetségének az a í* el adata, hogy háborús komplikációval fenyegető szikrákét eJűLtson, nem periig,hogy ilyeneket élesszen. figyelmet érdeméi az az lnterv

v

u,amelyet az pptáns pej genfi tárgyalása után íitulescu román külügyminister adott a tor*: inoi Stanpa cimt- lap genfi levelezőjének s amelyet a Lavoro d«Itallá 10.vezetőhelyen részletesen ismertet.A szentgotthárdi ügyben - mondotta Titulescu, megteltem mindent amit tehettem ,hogy a klstntantot az általános érdekek terrénumára vezesneoj vi3sza.Amikor az ügy erre a pontra utott,ahol most van,missziómat befejezettnek iekintem,m^' pedig a legkioiégitőbb m6oon. Itália nem helyeséé fogná lei s dolog lényegét., ha a nemzetek