Lapszemle, 1928. március

1928-03-10 [1336]

Scoalelor kiadásában lelent meg. Garbovlceanu mint erdélyi származású ember a könyvében csak az erdélyi kisebbségeket.' a magyarokat, székelyeket /külön iA szászokat és svábokat tárgyalja le, akiket lói Ismer /!/. A magyarokkal és székelyekkel kapcsolatban ismét hangoztat la azt az unalomig Ismert román állítást hogy ezeknek 21a Erdélybén több felekezeti iskolájuk van mint amennyi a magyar uralom alatt volt - /hogyne! hiszen akkor a magyar iskolák nagyrészt államink voltak ezek viszont az ul uralom alatt román állami iskolákká lettek/* Magáról a magyar és székely parasztról igen elismerően nyilatkozik Garbovlceanu abban a reményben hogy "ilyen alapon Izolálni lehet őt az irredenta mágnásoktól eö intellektüallsktől" A szászokról és svábokról már kevésbé ., +

, .. , , . ORSZÁGOS LEVÉLTÁR nyilatkozik elismerően, A bánsági felekezeti Iskolákról a Déli Hirlap 1G/5" ujabb kimutatást ad amiután /lásd a február l-l 1 szemlét/ a katolikus ielekezetl iskolákat mái letárgyalta. Mai cikkében rámutat arra,hogy a bánságban a nem-katox likus kisebbségi lolekezetek közül a görög-keleti szerbeknek van a legtöbb iskolájuk 43 községben 68 szerb tannyelvű elemi iskola működik 68 tanerCvel és körülbelül 28Q0 tanulóval.Középiskolájuk vagy polgári lekolajuk azonban egyél talán nincs, Jzoro óvoda ls csak egy van és pedig Aiadon-^zzel szemben az Altíunánai az u.n. Kllsszura-vidéken 12 községben mintegy 16 ezer szerb él egy tömörben s ezeknek jelenleg semmiféle szerb tannyelvű iskoládul* nincsen .mert ami volt a magyar uralom alatt,azokat a román uralom mind államosította és romanlzaiia azzal aa indokol?:ssal>hogy a jugoszláv állam ugyanígy tett a területén ié«ő román tannyelvű iskolákkal.A zsidők által \ .1 ~.