Lapszemle, 1928. március

1928-03-10 [1336]

gyalás mutatkozik, a Tanács ezt a módot ajánlotta 1927.szeptenberében a két félnek^ kinyilatkostatva három olyan elvet* amely nézete szerint alkalmas volt arra* hogy a tárgyalások méltányos alapjául szolgáljon.A Tanács mindazonáltal megáll api t ja, hogy a feiek között ilyen barátságos rendezés nem volt lehetséges, A Tanács hasznosnak ítélvén 1927*évi szeptember 19-i ajánlását és anélkül S/ hogy módosítaná a tanácskozásokra vonatkozó jegyzőkönyvekben 1 ©fektetett nézetét* egyhangúan a következő ajánlást terjeszti elfogadásra a két fél elé; Hivják fel a román és magyar kora ány képviselőit anngk el fogadására

s ho^ry t T<*nács nevezzen ki két embert a semleges államok képviselői közül és ezekkel egészítse ki a vegyes döntőbiróságotö a bizottságba Románia küldje vissza bíráját,a kisajátítást szenvedett magyar birtokosok igényeit ez elé az öttagú bíróság elé terjesszék. A Tanács felkéri a magyar ós a román kormány képviselőit, hogy & 'i'mács legközelebbi ülése alkalmával közöljék az emiitett kormányok válaszát ós mármost közli,, hogy a kordé* 1 egközel eb bi ülésszakának napirendjére tűzi ki„«. A Népszövetségi Tanács igy fogalmazott határozatához Titulescu is hozzá járul t

#A magyar sajtóban, amint a "Nemzeti üjs%% a H

^esterhioyd% a "Budapesti Hirlap", a "Magyarság" ós az "üjság" kidomborítja aitalános hs^

$ hogy ezzel a határozattal bár az erdélyi optánsok ügye még nem ért a végső állomáshce» de a Népszövetségi Tanács mai állásfoglalása Magyarország morális sikerét jelenti, visszatérést a jog egyenes utjáx*»á magyar álláspont kezdettől fogva az volt hogy ez a Kerüós mint tisztára jogi kérdés el nem terelhető a döntőbíróság ítélete elől. Hánií nézve tehát megnyittató^ hogy a Tanács 4ppnyi Albert gróf megdönthetetlen érveinek hatása alatt revízió alá vette eddigi felfogását s meg kell hajolnunk Ch-inberlain angol külügyminiszter előtt, amikor igazi államférfiuhoz méltóan levonta a vita tanulságait és a magyar álláspont elvi rászét magáévá tette,, -