Lapszemle, 1928. március
1928-03-31 [1336]
St resemana Joí ro dalml .küLü^yraini s zt er _mé§,egy„második külgolit urai beszédet tartott a ntp okban és p^dig a külföldi újság* irók est- élye után a "birodalmi gyűlésen West arp gróf beszédére válaszolva, A miniszter beszédének vezérfonala az, hogy Németország eddi* gi külpolitikája az egyedül lehetséges politika volt, Westarp gróf^ ugyanis Németország külpolitikai helyzetét kedvesük lennek mondotta^ azt állítván, hogy a külpolitikában való az a kudarc, amel yet most Né» metországon általánosan elismernek, annak a népjo^l iény- éa jogi álls* pótnak következménye, amely Németország akarata ellenére látssült és a német nemzetieknek a kormányba való belépése alkalmával nea volt mi» den t ovábbi nélkül kiküszöbölhet ő, 31 jött az ideje annak, hogy tfrancziaországot komolyan állítsák azon kéiúés elé, hogy tulajdonképen mit képzel Locarno a lát , miután eddig hi ába várat í a. ilíémet <x ezá^pt annak eredményeire, A német nemzetiek külpolitikai kötelességüknek tekint ik azt is t , hogy mindent megtegyenek abban, az irányban, hogy a vá* lasztási harcból egy olyan kosmáoy karüljön ki, amely a középpártok* nak a német németiekkel való kspcsolefca által biztosítja létét és munkaképességét és amely el van határozví?, arra, hogy az uj és komoly helyzetből szilárdan és méltósággal vonja le az adott végkövet kezmé 5 * nyéket- Strea*mann birodalmi külügyei ni ezt er mindenekelőtt a Kínába mm m> m m m *w mt •> m m , mt m «• m m» *t m m m m *% m> mm> ** *- m* *m m «• való fegyverkivitel tilalmáról terjesztett elő törvényjavaslatot és kijelentette , hogy a Kínába való fegyverkereskedelem tel jea me^kadá* lyozasa nem lehetséges addig, sóig nem az összes államok nyúlnak 11 yttn ltrtftdredésekhez? Németcrseág hajlandó ebben közremüködxi, ,, azonban nem akarja b*<rárnl , amig a nemzetközi ro«gí?«ry9zés ne): • is ;-:--r4tuea mü» ködésbs jut, líem lg se az , hogy Német cr sz ág Kínának f £f egyverssálli tója : . mert nem minden fegyver német orr?;ági. eredetű, amely Kínába jut el,,
