Lapszemle, 1928. március
1928-03-30 [1336]
A szovjet és a parasztság közt mindinkább feszültebbé váló viszonyról vezércikkezik a Daily Telegraph 28, rámutatva, hogy ujabb paraszttőke képződött Oroszországban, amely nem akar államilag szabott árakon eladni, hanem elrejti gabonáját és a szabottnál magasabb árakor alattomban adja el, k liorning Fost 28 támadja Hcrtzog délatfrikai elnököt, aki nincs meg elé« gedve a két év előtti birodalmi konferencia megáll apttásával, hogy a domínium ok szabadok, hanem újból feszegeti a kérdést, hogy a gyarmatok harcoljanak e, ha az anyaország harcban áll. Á lap szerint -.rokoni kapcsok, a közös uralkodó megadja erre a választ és a domínium ok különben sem igen válogathatnak a politikában, hogy egyatt-harcoljanak-e -az anyaországgal., mert legtöbb esetben fennmaradásuk függ az anyaország fennmaradásul • Bothentiere ín terv juj a Mussoiiri.vei, Roma, már c. 21 ..á íascista uraidra megrendíthetőtlen, kezdi az. intervju. És Mussolini e kijelentése nem íirecs hencegés, hanem szilárd tényeken alapszik, Á kormányzás folytonosságát a nagyhatalmak közt ma csak Itália élvezi. Kiemeli a fascizmus érdemeit a sikk, hogy kimentette Olaszországot a bolsevizmus és a terítetlen politikusok karjai közül. Ha a bolsevizmus meg tudott vo].na fészkelni Itáliában, .akkor Nyugat-ISur^pa felé is tor ijedt volna azóta, S veszélytől Mussolini óvta meg Surópát a f ascsta vértelen forradalommal, Mussolini korunk legnagyobb embere és alakja oly domináló korunkban,, mint a mult század elején Napóleoné' volt.Rothermere büszke arra,, hogy jelentőségét ő ismerte föl először.. Valahányszor Iái iába jön, mindig ujabb jelét látja a hal ad ásnak. M a világ legerősebben dolgozó embere, kvirvu dolgozószobáját sekres tyej el legével, kiemeli nagy emlékezőtehetsége t, önuralmát ós időbeosztását, amely nem türí meg a restanciákat. ígak. hogy idejét nem kötik le a parlamenti viták Nem jár társaságba, nom iczik aíkohoU és nem dohányzik, epugy mint Rothermere,'Sajnos külföldön ji.gyon félreértik működését és támadó, agresszív embernek tartják, vedig o nem katonai t hanem gazdasági és ipa•ri harcos, ITóki szüksége ,• •. téli: mondotta, mert Itália nagy gazdasági
