Lapszemle, 1928. március

1928-03-30 [1336]

nem tudtunk róla. Sigray szerint^ ha Angliával jó viszonyban vagyunk, ki kellene mély iteni barátságunkat Franci hm zuggal is, mert szerinte Anglia és Franciaors-z^ politikája szorosan öesiefügg egymással. Majd rátérve a Roth érme re- akció jelentőségének méltatására* rámutat, hogy a Lord fellépésével a magár kérdés európai problémává vált, amely főleg Mussolini megszólaltatásával hivatalos szinezáet ás súlyt nyert, mivel pedig Rothermere Lord és a magyar kormány intenciója között nincsen plattform-különbs^egj határozati javaslatot tesz, amelyben azt kívánja, mondja ki a képviselőház, hogy üdvözli Ro therraere Lordot és köszönetét fejezi ki azért az önzetlen és kitartó munkásságáért, amely Magyarország elleni igaz3% talán békére felhívta a világ. közvéleményének figyelmét ós a békeszerződós revízióját sürgette*-A nagytapssal fogadott inditványt azzal fejezte be

s hogy a békeszerződés revíziójáért folytatott harcában az egész rország Bethlen istván gróf háta mögött áll

e A magyar sajtó pártkülönbség nélkül a legnagyobb helyesléssel és elismeréssel fogadja Sigray Antal határozati indi tványát. Magyarország külpolitikai orientációjával az "Újság? vezércikkében Beck Lajos nyug. államtitkár foglalkozik* szerinte M

a@arország jövendő orientációjára döntő jeleahősóggel bir a fltancia-olasz megértés ós az olasz-jugoszláv kibékülés. Minél inkább közeledünk

3 mondja a cikkíró, az A«Bchluss-kérdésének megoldásához annál közelebb lesz renák a germán nagyhalaiom vonzóereje és gazdasági gyonása és annál gyorsabban érik számunkra a yrobléma; Németországra és esetleges barátaira támaszkodjunk-e, vagy Franci acoszágra és szövetségeseire? Ha pedig ezt megérti Franciaország* ha a szláv ós germán veszedelemmel szemben kibékül Itáliával és kibékíti Itáliát Jugoszláviával* akkor útját kell egyengetnie a jugoszláv-magyar megértésnek is

e-