Lapszemle, 1928. március

1928-03-29 [1336]

vol na, k mostani békeszerződések ugy" anolyan képtelenségeket és igazság talanság oka t állandóéi teának mint az SOjlQO^ vagy 150 év el ét ti hatalmi igazságtalanságok, Mussolini nyila tkozatéban ennek a nagy igazságnak a felismerése szólalt meg olyan meggyőző erővel, anely minden magyar szívben visszhangot fog kelteni és meg fogja döbbenteni ellenségeinket i8

# pedig mi csakis a békés fejlődés kapuit akarjuk megnyitni Középeurópa sotat szenvedett népeinek. Hála és dicsőség a győztes kormány férfinak, aki ezt férfias nyíltsággal, bátran és félre nem é rthető módon proJdanál ta„ Rassay Károly a költségvetési vita során a képviselőház tegnapi ülésén mondta el kétségkívül eseményszágiba jövő beszédét, amelyben Rassay a kormány külpolitikájának bírálatára is ki terjeszkedett. Rassay külpolitikai fejtegetése .-abból az alapfeltételből indul, ki* hogy nincs magár politikai párt, nincs pmgrmm» amely legfőbb céljának ne a békeszerződések revíziójának kiharcolását tekintené s a magyar nemzet szempontjából mirxen párt., minden prograram minden jelszó* minden politikus csak annyit ér* ariennyit % cél megvalósítása szempontjából jelent, ezért abból a szempontból kívánja vizsgálni a kormány külpolitikáját., alkalmas-e megteremteni a békeszerződések revíziójának az arra irányuló hivatalos akció sikeiénak előfeltételeit* Itt aztán részletesen vázolja az európai hatalmak világpolitikai helyzetét és azt hangoz tatja, hogy minden okunk meg van arra, hogy bizalmatlansággal fogadjuk a mostani hatalmi csoportosulások értékét. Fejtegetései során így jut el a Duna-kon föderáció gpndolatáig és annak Franciaország szempontjából való jelentőségéig és ráautat, hogy ez az alakulat lenne Franciaország szájára az egyensúly Nómetorsz&ggal szemben, reintegrodálódást kíván tehát azzal az esetlen feltétellel a Duna mentén, hogy ez ne történjék német vezetés alatt* Ez az a pontj ahol sorsunk közvetlen órintkezésbe jut a francia külpolitika törekvéseivel, mondja Rassay, és