Lapszemle, 1928. február

1928-02-24 [1335]

lehetetlenség volna az eljárás keresztülvitelét elhalasztani. Legyen szabad továbbá megjegyeznem* hogy a kutatási jog gyakorlására vonatkozó szabályok semmiféle hatáio anányt nem tartalmaznak az ilyen esetekre. Mindazonáltal a Tanács jelenlegi elnökének személye iránti udvariasságból a raagyar koimány nem fogja elmulasztani, hogy megkérje a vevőket, hogy hagyják a hslyszinén azokat a tágyakat, amelyeket meg fognak vásárol ni. Bethlen István gróf s,k.

MA "Pester Lloyd", a "Budapesti Hirlap", a "Nemzeti üjság"kb3 lik a genfi jelentést^ amely szerint Cseng-Lo tá/irata, amely közvetlen beavatkozást jelent a szentgotthárdi ügybe genfi politikai körökben a legnagyobb megütközést keltette, tekintettel arra, hogy Cseng-Lo lépése a legélesebb ellentétben áll az invesztigációs eljárás határazmányaival. A Népszövetségi Tanács valamilyen invesztigációs eljárással a hatérozmányok értelmében csupán abban az esetben lehet foglalkoztatni, ha erre vonatkozóan formális inditvány történt. Ebben az eetben a Tanásnak mindenekelőtt többségi határozatot kell hoznia, hogy milyen intézkedéseket foganatosítsanak az invesztigáció alá kerülő állammal szemben. Az invesztigációs eljárást szabályozó ha táró zmányok egyike sem tartalmaz olyan szakaszt^ amely lehetővé tenné a Népszövetségi Tanács elnökének a közvetlen beavatkozást. Cseng-Lo lépése ilyen körülmények között nemcsak egészen szokatlan, de rendkívül meglepő is. Ez az illetéktelen beavatkozás részben 3auerwein"Matin"-beli február 23-i cikkével, illetőleg Politis görög delegátus vólemónnyilvánitásávai magyarázható. Politis nyilatkozatát már a "Pester Lloyd" esti lapja ós a ------------ ^•••••••••-••ft "Magyarország" ismertetik a párisi Havas-jelentés közlésével ós nyomban kommentálják. A "Pester Lloyd" rámutat, hogy Politis nyilatkozata m*mt mtmm mm— — — — —— — — a szentgotthárdi ügyben nem annyira diplomata, mint inkább Bománia ügy védjenek a szava. A politikus, bizonyára tartózkodott volna állást fog-