Lapszemle, 1928. február

1928-02-23 [1335]

kiábrándulhattak az erdélyi diékzavargások kapcsán a Bratianu-féle liberális pártból is és a Msp-u-i*ele- nemzeti paraszt pártból is, méjytől nincs milyen érdemleges támogatást remélniök. A román politikusok közül Bucsan Constantán, az Avaréscu-kormény volt kisebbségi minisztere a legiagyobo ellenszenvvel válaszolt a ^rassói Lapok kérdésére, a tervbevett kisebbségi szövetkezést egyenesen romén nemzet ellenesnek minősitve

s a nemzeti parasztpárti Pop Csicso István ás BQCU Szevér pedig csak nagyon óvatosan és kertelve válaszoltak, - ugy hogy nyilvánvaló , hogy a román politikusoknak éppenséggel nincs inyáre a terv, amely az ő karukra valószínűleg nagyon is sikerre számithat. A Lapedatu-féle felekezeti törvényjavaslattal mindenki elégedetlen, - állapítja meg a Ouvantul 20 /1022 /, nemcsak a magyar és német kisebbségek, hanem a görög katholikus románok , sót a gör.keleti románok is. Ugyanakkor a Ourentul 22 /43/ a mag£ vezércikkében a felekezeti törvényjavaslatot arra használja fel, hogy a gör „ke lati román államvallás érdekében kirohanást intézzen más tallások ellen, elsősorban a római katholikus vallást minősiti olyannak, mint amelyik a legnagyobb reális veszedelmet jelenti a gör.keleti vallásra nézve, amiként ez, az 17öG-as balázsfalvi csiny alkalmával is bebizonyult,amikor az erdélyi románok egyrésze a csábitásnak engedve görög, illetve román ritus mellett ugyan,, de a katholikus egyházhoz csatlácozott, A római katholikus egyházzal szemben tehát a román államnak: eminens kötélssége, hogy a legapróbb részletekig biztosítsa a maga szuverenitását 3 ez a Vatikánra 1 me$;ötött

f illetve kötendő konkordátumban meg is történt. N em történt m«cr «9:rir>"hj»T» a rmA-n 411 —~*~' '• Z»JZ mm