Lapszemle, 1928. február

1928-02-23 [1335]

cikkében Rákosi Jaaö azt hangoz tat ja, hogy mindeneset re megnyugtató, hogy a kormány feje szedte össze mindazokat a tényezőket, amelyek az embere­ket önkéntes halálba kerge tik, megnyugtató azért* mert az okoknak leg­alább 50 $ra olyan;amely a jó ás rossz kormányzattal belső összefü^és­ben van, amiről tehát tenni lehet^ ha a koimány gazdasági és közigazga­tási politikája irányításához mérlegére veszi a felismert és felsora­koztatott okokat,. A numerus clausus parlamenti vitája során Szilágyi Lajos kü­lönösen azzal érvelt, anunerus clausus fenntartása ellen, hogy az el­kedvetleníti az elszakított területeken élő zsidóságot, holott a zsidó­ság ma a magyar kérdés őre az elszakított területeknek. A numerus elau­ais a Szilágyi szerint károkat okozott a magyar gazdaágnak 3 anólkül 3 hogy a kereszténységnek használt volna, arra kéri a-miniszterelnököt, hogy ejtse el a javaslattal együtt a numerus clausust is. Sándor Pál a magyar zsidóság háborús érdemeit és Magyarország történelmében való szerepót fejtegette. Ebben a zsidó apológiában odáig ment, hogy bizo­nyít mi kívánta, hogy Árpád aiyja Álmos vezér felesége zsidólány volt s 20.000 zsidó küzdött a 48-as hadseregben s 10.000 zsidó halt meg a világháborúban a magyar fronton, SándorPál beszéde során élénk szóvál­tás támadt Bleyer Jakab német nemzetiségi és Fábián Béla , valamint Sándor Pál között vitatva, hogy a németek és zsidók közül kik ragaszkod­tak jobban a történelem folyamán magyarságukhoz. ­1 pénzügyminiszter a "Pesti Napló" értesülése szerint ma csü­törtökön terjeszti az egységes párt elé az 1928.évi költségvetést. _

Next

/
Oldalképek
Tartalom