Lapszemle, 1928. február

1928-02-23 [1335]

J- ^'VU, J. OUJ. WttJ W| szó,, amelynek címzettjét nem lehetett kikutatni,, feladója pedig nem r> agált semmiféle ért3sitésre, hogy rendelkezzek szállitmányávai s igy i bemi vasúti egyezmény meg fel el ő szakasza alapján mint kézbesíthetett er; szállitmágst kelleti, kezelni. Heteken át kiabált a kisentente sajtója hogy Mg^rarország :'egyverkezik„ Akkor, amikor 0sehorsz£g fegyverezte fel a kinaikat az európaiak ellen s most amikor meg lehetnének elógedr ve^ hogy i^agan*rs;r,ig még a véletlenül területére került idegen fegy ­verszállitalányt is siet használnatatl sana, tenni ahelyett, hogy a meg­könnyebbülés hangján ezt tudomásul vemé*, most még ujabb gyűlölködő hanggal támadnak rá, ennek pedig semmi más oka és értelme nincs, mint­hogy nekik minden'ürügy ós alkalom jő, hogy M«gyaro rszágell en uszithas­sanak. ­Ujabb osztrák szocialista támadás Burgenland miatt Magyaror­szág ellen.- Az összesreg^eli lapok, 1 egrészletesebben a "Pesti Napló",, közlik a bécsi jelentést, hogy az osztrák nemzeti tanács február 22-i ü­lésén az 1928.évi költségvetés vitája során Seidier szociáldemokrata képviselő ismét szébahozta a nyugatmagyarországi kérdést, azt emlegetve hogy "a nyugatmagyam rszági határszólen Ausztriát állandó nyugtalanság fenyegeti". Emlékeztetett Seródi hercegprímás Wolff ezredeshez intézett 1 eveiéIB, Walkó külügyminiszternek Burgenlandra vonatkozó nyilatkozatá­ra s a magyar csendőröknek a réczei határátlépésére s azt hangoztatja hogy Buigenland a nemzetiségi elv és a népek önrendelkezési joga alap­ján Ausztriához tartozik s hogy a történelem kerekét nem lehet visszaír ditani, hangsúlyozza^, hogy abban a kérdésben hogy Burgenlandnak Auszt­riában kell maradnia és sohasem térhet vissza Majyarorszá^hoz az oszt­rák pártok között nen lehet véleménykülönbség. Seidier kijelentéseit a* jos helyeslés fogadta, amelyhez a kormánypártok egy része is csatlako­zott. A sBcialista szónok kifogása ta ; hogy a magyar bank megfészkeli ra* gátrBurgenlandba és ismételten sürgette egy gyökeres földreform végre-

Next

/
Oldalképek
Tartalom