Lapszemle, 1928. február

1928-02-22 [1335]

feladó veronai cég érdekeinek képviseletére a járásbirós^ üggondnokot rendeli ki.~ Friedrich István a "Pesti Napló" mai számában foglalkozik a hivatalos magyar külpolitika irányával és a legutóbbi hetek külpolitikai eseményeivel, Seipel kancellár prágai látogatásávali, Titulescu európai körútjával s legkóbbi ama kijelentésével, hogy a szentgotthárdi román jegyzéket is Benes fogalmazta s a maga részéről ugy látja, hogy a realitásokkal számolva figyel em remei tó tünetnek kellene vennünk Masaryk cseh államfőnek a prágai magyar követnél tett látogatását ós Benesnek a londoni" General -Press "munkatársa előtt tett nyilattasatát s magáévá teszi Hegedűs Lóránt cseh ^orientációjú politikáját, amikor azt hangoztatja, hogy a maga részéről jólesően látja Prága iniciativáját és hangoztatja, hogy az ő külpolitikája a múltban is Prága ós Bécs felé orientálódott s hogy Prágában voltak lehetőségek arra vonatkozólag hivatkozik Pályi Ede tapasztalataira és röpiratéra és végeredményben azt hangoztatja, hogy az uj Európa kialakulásában közreműködő, erótónye* * zők és feszültségek eredője minket Nyugat felé szőrit. Uxmánczy Nándornak a "Pesti Hirlap" vezetőhelyen ma megjelent "Muravidék" cimü cikke élesen világit ja meg, hogy mi törtónt a békeszerződések megszövegezése és végrehajtása körül, A cikk bevesetésében ismerteti atturaközi Szövetségnek . Rothermere Lordhoz intézett meaorandunát, amely meglepő leleplezéssel szolgál a párisi békekötések titr kairól. Hiteles tanuk vallomása van arról, hogy Clemenceau ós Tardieu módon milyen vakmerő/játszottak ki a legfőbb Tanács rendelkezését, pl„ a Le© főbb Tanécs elfogadta Tittoni javaslatát, amely a Dráva mentén olyan fce tárt jelölt meg; hogyMarbuxg az osztrákoké, a vend vidék ledig a magyaroké maradt volna. A Tanács utasította Tardieut, a territeritália ' jizottaág elnökét, hogy a békeszerződés szövegébe iktassa be Tittoni