Lapszemle, 1928. február

1928-02-21 [1335]

sam lehet, km ez csupán egyik részlete az ügynek* érvelt Ifoca belügyminiszter még mással Í9

9 amit azonban az ellenzéki sajtó jónak Üt mélyen elhallgatai s csak a kormánypárti sajtój pl, az Aurora 19 /1892/ lovagol ki érthetően, A miniszter ugyanis rámutatott arra* hogy ugyanakkor, amikor a nemzeti parasztpárt a parlamentben politikai célokbői a kormányzat ellen ki vamja kihasználni a két gyilkoss*gi ügyet és a csendőrök bűnösségét hangoztatja^ addig a gyilkos csendőrök védelmei a birőság előtt Dinu Simian vállalta* aki pedig elnöke a nemző ti parasztpárt talcea-megyei tagozatának* A hírhedt román Őzígurar) cáről és ennek vezeti jér51, voinescu Romulusról szolgál érdekes leleplezéssel a Preptatea 1$ ,' 104 /. Eománi* - irja - rengeteg költséggel egy óriási állambiztonsági szervezetet tart faam.* Azt bárki beláthatja

8 hogy különösen a világháooru ut*ni helyzetben szükség van egy ilyen államvédelmi szervezetre az ellenségek mindennemű szándékának megakadályozása cóljábólo Ha azonban valaki közelebbr'l megvizsgálja a román Sziguranca háború utáni tevékenységét, az könnyen megállapíthatja^ hogy ez főleg a kományoknak egy harci eszközévé lett • Nemcsak választások idején szerepel ilyenként, hanem állandóan felhasználják a Szigurancát a bukares ti kormányok olyan szükséges légkör megteremtésére, amelynek révén a magok pozícióját nehéz pillanatokban megmenthetik. Ilyen célból a Sziguranca nem vonakodik semmilyen összeesküvés! megrendezésétől és hamisításoktól sem. E tevék enységa révén elérte azt, hogy Románia közélete immár valósággal meg van mérgezve. A legfőbb méregkeveiő pedig Voinescu Romulus, a Sziguranca központi vezérigazgatója. Voinescu Romulusnak az állam biztonságira kellene f elügyelni e

s ezt azonban ugy teszi, hogy amikor a dicső szentmart oní nitrogéngyar igazgatója t

s bizonyos Krammer nevü urat egyenest a hadsereg vezérkarának a kivan ságára ki kellett volna utasítani Hománia területéről 1924 márciusában, ez a Krammer egyszerűen elutazott Ba-