Lapszemle, 1928. február
1928-02-20 [1335]
Seipel kanoelL l r prágai látogatásával foglalkozva a Petit Párisién 18 ,- ban M 0 3unan megjegyzi,bo y annak nagy jelentősége van politikai szempontból,mert az osztrák-cseh közeledés ujabb etappját jelenti„a saaiinii Ausztria földrajzi helyzeténél fogva fontos missióval bir a duna-mellóki béke szempontjából., Látható volt ez a szentgotthárdi incidens alkalmával is.amelyet az osztrákok ébersége pattantott ki. A magyaroknak küldött géppuskák ugyanis nemcsak a cseh,vagy szerb határ ellen lehettek szánva.hiszen a magyarok a w Burgenlandot"ia visszakövetelik s mint azt a pesti irredenta szobrok mutatják.As ozstrák kormánynak bizonyára tudomása van a nyugat-magyarországi határon folyí raagyar nacionalista részről folyó bizonyos elókészülétekről.Igen jó beszédtéma ez a két béka szerető demokrata-ország között. A látogatás igazi céljai azonban nem a sajtó számára tett kigelentósekben^állanak, hanem a ^eipel ós Benes közti bizalmas tanácskozásokon.i»iindensetre csa örvendetes a béke barátiai szómára a két ország egymáshoz közeledése, - Gauvain a Dóbats 10.-ban ugy látja,hogy 3eipel koncepciója aagyban megegyezik a Pápának a hazafiságról s a népszövetség álatal folytatót általános megbákéltetésről,-Ami a prágai látogatást illeti,az a két ország mindenesetre örvendetes közeledését pecsételi meg,javitja a két ország viszonyát,melyet az 1926 0-i osztrák-cseh kéresk.szerződós gazdasági téren már megalapozottá"A középeurópai probléma megoldása ,mondja Gauvain,- nem politikai természetű módosításokban,hanem gazdasá gi közeledésekben oldható meg,de csak lépésről-lépésre való előhaladás sal,A közópeurópai vámunió ,melyről néha szó esik,meghiúsul a vele sze ben levő 1-győzhetetlen akadályokon,Egy pl,Magyarország a maga gazdasá követeléseivel hajthatatlan,még Ausztriával szemben is.Nem lehet tehát sem vámunióról,sem konföderációról..*
