Lapszemle, 1928. február

1928-02-20 [1335]

alap ís^ melyre a Nemzetek szövetségének intézménye mint a oeke garanciája fel van épitve megingott,« Ami a szentgotthárdi esetet illeti Berzeviczy Albert rámutat annak kicsinyes voltára és hargoz tatja, hogy még ha be is volna bizonyít ható* hogy e küldemény tóasjarországba volt szánva az egyszerű elkobzáson esetleg a feladó kórdőrevonásán kivül az eljárásnak más módja alig lehet.Nevetséges,, hogy azok az államok amelyek b érmünk et 1 ef egy véreztek* mig ók maguk szerződésekben tett Ígéreteik kigunyolásával folytonosan fegvérkeznek, sőt virágzó fegyverkiviteli kereskedelmet is folytatnak, vészkiáltásokkal töltik be Európát. Egészen nyilvánvaló, hogy a dolgot csak azért fújták fel oly nagyra, hogy most, amikor a világ közvéleménye kezdi megártani a rajtunk elkövetett égbekiáltó igazságtalanságokat* mint békebontókat állítsanak be a velünk rokonszenvező világ közvéleménye elé, Sajnálatos, hogy a francia közvélemény és a francia sajtó még mindig vakon követve minden bennünket érdeklő kérdósa ben a Piában kiadott jelszót^ ebben az esetben ís

? sietett bennünket gyanúsitőkkai közösséget vállalni.- Berzeviczy Albert bizik abban,hogy ügyünk igazsága mindkét kérdésben győzedelmeskedni fog , bár a Népszövetségnél eddig tett tapasztalataink kevéssé biztatók, A Nemzetek c 9 ifi Szövetséginek Tanácsában aiég mindig döntő a győztesek érdeke, az euromeg mindig pai államok /a rabok és rabtartók táborira oszlanak, ós kifejlődött az a gyakorlat a Népszövetségnél;, hogy ha az igazság arculcsapása nélkül nem lehet a szövetséges ós társult hatalmak javára dönteni, akkor valami kibúvó segítségével mindig kitér a határozat elől. Kedvezőtlen tapasztalataink ellenére sem akarja hinni* hogy mindkét perben pervesztesek legyünk, ha ez bekövetkeznék Berzeviczy_Albert sjarint^is felmeri! a_ kérdés^ hogyj, ehet-e nekünk továbn is helyünk a Nemzetek Szövetségé-