Lapszemle, 1928. február

1928-02-18 [1335]

mag yar szövet séfen kereszt ül hagyta megbotlasi , hogy ennek bukása után a maga részéről ismét a ki sert este , azaz frank o fii frpelit ikát ceináljon, análkül azonban v hogy elfelejtette volna, hogy Averescu orientációja Anglia tetszésére talált, amelynek pénzforrásaira Romaniának mindig szüksége van, A Rothermere-akció is gondolkodóba ejtette és igy Briatianu Titulescut neveztette ki külügynániszt erré f akit meleg barát ság kapcsolt Chamberlain-hez. Ha Bratianu azt hitte, hogy ilyen módon csillapithat ja Olaszország, bizalmatlanságát külpolitikai irányával szemben., akkor csalódott a román-elasz visz* nyok le bűitek «, Bratianu hirt eless, elhalálozását Olaszországban ugy üdvözöltek, mintha az olasz diplomácia valamely sikeréről lett volna szó. Most Titulescu uralkodik; akinek az a nézete, hegy a hitel utja Rómán keresztül vezet Londonba, A Róma és Moszkva közötti kapcsolat nagyobb biztosítékot hozott Románia északi határa számára, mint a Francziaor*zággal való hatalompolitikai összeköttetés, amelynek reális megnyilvánulása komoly esetben mégis kissé tável fekszik* A Dobrudzsa biztosításában is az olasz közvetítés nyilvánult meg* Csak érthető tehát, hogy Mussolini Romániában, azt a hitet kelthette, hogy azjílasa politika Bukarest és Budapest között éppen ugy hathat , mint ahogyan Bukarest és Moszkva vagy Bukarest és Szófia között hatott. Titulescu tehát nemesak azért ment Rómába, mert a hitel utja Rómán keresatül látszik Londonba vezetni, hanem mert a Bukarest* bői Budapestre* vezet ő ut nea Genfen és Parisén, hanem szintén Rómán keresztül mutatkozik célravezetőbbnek. A tudósító kérdi, vájjon Románia le fogja-e tagadat franko fii beállítását és Olaszországra fog-e felesküdni? Ennek a kérdésnek a feltevése aanyit jelent) mint azt tagadni. _A felületileg szaturált Románia csupán statne qu6-jónak biztonságát kivánjai ehhez két vasra van a tűzben szüksége, amelvek