Lapszemle, 1928. február

1928-02-18 [1335]

á Temps 16, vezóareikka Asquith-Oxford lordot parentálja el, rámutatva, hogy mint Gladstone egykori közvetlen munkatávsa, az ango] liberalizmus vezetője volt mindaddig,mig a liberális párt,nagyrészt lloyd George demagógiája következtében össze nem morzsolódott a mai áldatlan állapotig,amikor is egyrészt a konzervatívak,másrészt a munkás párt közé szorulva,elve aztette jelentőséget,mert eltért eredeti nemes hagyományaitól, Talán rövidlátónak lehetne nevezni Asquithet azért,mert a háború kitörése, előtt nem akarta felismerni,vagy nem tudta,hogy Néraetország agressiv poliikája veszélyes a békére,pedig,ha Németország tudta volna,hogy konfliktus esetés Anglia teljes erajóval az Entente raelleáll, talán a háború is elkerülhető lett volna,Sl kell azonban ismerni,hogy páaatlan lojalitással lépett fel Belgium megtánadáaakor,amikor az ő mivé volt az angol intervenció elhatározása s az a azivóaság, amellyel^aglia a szövetségesek mellett kitartott. Az összes többi lapis vezetőhalyen parentálja el Aaquixht, s főleg azt emelik ki,hogy az 1914-i intervenció neki ós Greynek köszön hető. Poinoaré és a kisebbségi kérdés cinen foglalkozik a Journa de Geneve 16.-ban Pierre Beraus Poinoaré legutóbbi stxcsburgi beszédéne azon részéve l,«sxx melyben azt fejtegette,hogy amint Franciaország nem tekinti többé franciáknak a franciául beszélő belgákat,svájciakat,kanadaiakat stb. épugy azt sem tűri,hogy a francia fennhat ság alatt élő, s magukat szivvel-lélekkel franciáknak érző és valló elszászi.bretagnei korzikaiak stb. ügyébe idegen részről bárminemű beavatkozás történjék. - A cikkíró megjegyzi ezzel kapcsolatban,hogy bár a kisebbségek védelmére vonatkozó rendelkezések indokoltak a béke szerződésekben,nagyon vigyázni kell alkalmazásukra,mart könnyen megtörténhet,hogy azok a kö-