Lapszemle, 1928. február

1928-02-18 [1335]

ftiilpoli t 1 k a u A Deutsches Volksblattban /15 ós 16/ vezetőhelyen cikkezik Nikolajevics Bozsidár dr

e belgrádi publicista

8 akinek cikkeit a szerte, kesztősóg azzal a bevezetéssel közli, hogy a szerző igen értékes kottyvet irt a délazláv állam éa Németország közt való közeledéa céljából a azt mintegy kiegészíti a mostani fejtegetés.. Nikolaje%ica kifejtig hogy ő mint a pártokon kivül állé független publiclata

? örömael üdvözölte a francia barátsági szerződést, mely annyira előnyöa Szerbiának, de hazafiaa kötelességének tartja* hogy azéleaebb körű biztosítás szü] ségessógét ajánlja mint Szerbia ólatérdekét

0 A francia-szerb szerződéi ugyanis bizonyos veszélyeket is rejt magában,, ezenkivül állampolitikai böloseség parancsa aa

£) hogy biztosítás mellett viszontbiztosításra is kell gondolnia Igy csinált Bismarck is

9 amikor országát minden irányban biztosítottá; Szerbia állami határai most nagyon kiterjedtek, A háború előtti kis Szerbia^, ha akart, ha nem

s kénytelen volt vazalluapolltikát folytatni

s a mostani délszláv állam azonban, ha nem is nagy hatalom., de a középállamok között annyira súlyos, annyival erősebb mint Románia,, Csehország^ sőt a nagyhatalmi cimet is elnyert Lengyelország, de ez az erősség éppen azért ellenségeket támaszthat Szerbiaval szemben

9 másfelől azonban éppen ez az erő adja meg azt az önbizal matg hogy Szerbia önálló külpolitikát folytathasson 8 sa.iát érdekel

ne politikáját. Olaszországgal szemben fedik egymást Szerbia ós Franciaország érdekei wert mindkettőt fehyegeti a hódító kedvű fasizmus Nag azonban a különbség abban a tekintetben, hogy fegyveres Összeütközésnél Franciaország helyzete lényegesen kedvezőbb a földrajzi tényezők miatta Szerbiát azonban Albánia, Bulgária ós Magyarország felől állandóan lövésre tartott fegyverek figyelik, Szerbia stratégiai helyze te a Franciaországéhoz viszonyítva sokkal kedvezőtlenebb s ezért kell viszontbiztosításról gondoskodnia. A kisantant nem biztosíték, mert