Lapszemle, 1928. február

1928-02-16 [1335]

selni egy olyan imperat oritrus aiwcuiaxo*, nu.ni a I^PDSOVBUBWJ, *H»Ikül, hoíjy azzal külpolitikai azonosítsa magát, - annál ie inkább, mivel a Népszövetség székelye Genfbem, és nem Bernben, a fővárosban volt. Az idegesebb Bécsbea a számos válság által gyeqfitett osztrák kormány sokkal könnyebben és sokkal gyakrabban simulna hozzá bizonyos irányzatokhoz a Népszövetségben* Attól tartanak, hogy bekövet kelhetne a gyönge Ausztria egészségtelen külpolitikai intenziválása. A kormány politikája felváltva csehesitést vagy olaszositást mutatm fel, A nju galomra vá^yó Ausztria erősen sodortatnék bele a balkáni vitába*. A mi niatur -áll ara Ausztria vagy segitene a ki serit ent e Magyarország körüli gyűrűjét bezárni, vagy pedig ellenkezőleg, erősen fasiszta vizekre kerülne, mely két dologból egyik sem volna lakossága nyezetéWn egyelőre hevesen t agadnak* • A "Berl.lgbl," /l6»77/ bécsi levelezője táviratozza, hogy Bécsben be nem vallott, azonban mély benyomást kelt az, hogy mi képen fogadták Német ©sr szagon az öszszes pártok a Népszövetség Bécsbe való áthelyezésének a gondolatát. Kivételnek csupán a "Kreuzzeitung" hangját jegyzik fel, amely • nem lévén képes elképzelni, hogy a Németország és Franczi aország közötti hagyományos ellentét valamikor likvidálható volna! • azt irta, hogy a Népszövetség székhelyének Bpcsbe való áthelyezése végre elvonná a d*legátusokat a franczia befolyás elől* 3z a kijelentéa Bécsben rossz hangulatot keltett mert benne ismét bizonyos északnémet körök de s orientál ás át látják, akik számára persze csak Rajna, , , látj ák benne/ menti , de nem Duna-menti problémák léteznek es/a porosz konzervativei nek a katholikus Délkeletnek a német összéletbemi kulturális xxxx való,/ t mi sazi ója iránt/ megért és hiányát . Általában az mondható, hogy B^ca lakossága politikailag érett módon foglalkozik a Né zövetség székhelyének Bécsbe való áthelyezésének a lehet őség ével*. «.z évszázadok óta m szilárdult demokratikus világbiztos Svájc képes elvi*