Lapszemle, 1928. február

1928-02-16 [1335]

Titulescuval fiolytatott beszélgetését adja vissza a Petit Párisién 14.-ben Seydcux,anélkül,hogy magát Titulescut is megszólaltatna Mindenekelőtt a román külügyér többrendbeli kiválóságait s főleg francia bar tságát dicésri agyba-főbe a cikkiró^aki elmondja ,hogy Titulescu bizalommal van Románia jövője i^ánt,mert:bizik a románság nagy nemzeti lelkesedésében,gazdasági helyzetének napról-napra javulásában,s főleg a.% agrárreformban,amely megmentette az országot a bolsevizmustól.Á franciaországgal rendezendő pénzű yi kérdések elintézésére széleskörű felhatalmazással biró bizottságot hagy tt hátra Titulescu.Románia bókét akar, ós barátaival folytatja a cikkiró

s

szomszódaival7a lehető legjobb viszonyban vanjsmi örül,hogy Olaszország is a békét akarja^mint azt a Duce magmanii* hangoz tattá most legutóbb, iemelve azonban,hogy az Adria szabadsága létérdeke laszorszagnak,Olaszország jóban van Magyarországgal„mellyel viszont Romániának vannak súlyos differenciái,Kell,hogy az olasz barátság garantálja Romániát Magyarországgal szemben,mint ahogy a cseh barátság garancia Romániának Oroszországgal szemben.Másrészt összekötokapocs lehet Bukarest a most még egyenetlenkedő Róma és Belgrád között is„A béke megszilárdításának a Róma ós Belgrád megbékülése s egy olasz-szerb-francia paktum létrejötte volna alkalmas eszköze

a Jorga Miklós Parisba érkezéséről több lap jelentést közöl* Afflgol lapszemle. Belpolitika. 1928

* f9bruáX 16A walesi herceget a király a "kereskedelmi hajóhad ás a halászflotta >cier"évé nevezte ki. 1 kinevezés nemcsak cimoeli kitüntetés akar lenni, »*m bizonyára Amerika felé is szól, rámutatva, hogy az angol kereskedelmi jóhad szintén potenciális része a hadiflottának, mint a háború idején volt kintve, hogy Amerika épen azért nem tudott laeg&gyezni Genfbea som AagliáX, mert & kereskedelmi hajókat potenoiális sorhajók^ak tekintette, Sogy