Lapszemle, 1928. február
1928-02-13 [1335]
tűnik fel, ha figyelembe vesszők, hogy vajgon hogyan tanítanak ezekben a magyar tannyelvű állami iskolákban a magyarul egy szót sem tudó állami tanítok. A tisztára magyar lakossága Csikmegye az a szerencsétlen terűlet,amelyre Anghelescu iskolapolitikája fokozott erőbei feküdt ra. itt voltak és vannak még ma is a legerősebb és legszebb felekezeti iskolák, tehát ezeket akarja elpusztítani a bukaresti közoktatásügyi kormányzat,, %>pen ezért Csikmegyéből úgynevezett * kulturzőnát w csinált a román tanítók száma ia # ahol dupla fizetés jár, tehát dupla fizetésért egyszerre regétbeli román tanítók egész hadserege árasztotta el Ősik megyét. 1927~bsn a tanév elején Osikmegyében már 46 olyan román állami tanító működöt tg, aki egyetlen szót sem tudott magyarul, tehát az elemi oktatás legelején egyetlen szót sem tudott váltani a gondjaira bisott gyermakaldáali..Ha 8hh.es még hozzávesszük, hogy az elmúlt ősszel egy körrendelet jelent még a monitorul üficialtm p felsorolva, hogy csakis milyen tankönyveket szabad használni s ezek kőz9fet egyetlenegy magyar nyelvű tankönyv sem volt, akkor kellő me gvi légit ás ba kerül Angh&lescu külföldi propaganda állitása ? hogy milyen magyar nyelvű iskolák vannak a székelyföldönt román tankönyvekkel és magyarul egy szót sem tud> tani tokkal-természetes, hogy ejsak a tanítók mindamellatt Anghelescu szellemének megfelelően végzik kulturmiaszi ójukat. Alig minap történt, hogy a csiks-omlyoi romén állami tani tő rárivalt egyik tanítványára: 11 Te mi vagy 9 " " Bn székely vagyok*" H " Az- n$m igaz • Mondd: eu sünt román " f :t Én székely vagyok** A tani tó ezen a makacsságon annyira felháborodott* hogy rögtön csendőröket hivatott, a csendőrök meg jelentek az iskolában és hivatásuk tudatában összepofoztak, összevertek as " irredenta* elemista £iut„
