Lapszemle, 1928. február

1928-02-11 [1335]

A Temps 9. vezércikke az angol politikai helyzettel foglal­kozik az angol trónbeszéd kapcsán. A trónbeszédnek magénak egyetlen fontosabb passusa csak az,amely az angol-amerikai döntőbírósági szerző­dés nggujitásáról szól,ez a szerződés hihetőleg a francia-amerikai haso ló szerződés mintájára fog készülni.Belpolitikai szempontból az adó­terhek csökkentése s a női szavazati jog kiterjesztése lényegesebb pon­tok. Az angol parlamenti erőviszonyok mai helyzete egyáltalán nem teszi valószínűvé azt,hogy a kormány a rendes választási határidő előtt,1929 vége előtt választasson,hacsak a konzervatív párt mai egysége meg nem bomlikegyes belpolitikai kérdések miatt.Az ország közhangulata sem oly kedvezőtlen a konzervatív pártra,mint azt az angol < ilenzék el szeret­né hitetni,mert az általános sztrájk és a kommunista aknamunka erélyes leküzdése ellenkezően nagyban síelte a konzervatívok népszerűségét,ugy hogk a forradalmi tendenciákkal szemben ők ma az egyetlen kormánykó es párt. A vezércikk a görög kormányválságnak olyatén megoldását,hogy széleskörű koncentráció alakittatot$.amely lichaiakopulostöl Metaxasig megy.örvendetesnek mondja,mert elejét veszi uj választások kiírásának. Az Oeuvre 9. s a többi reggeli lap is közli a francia-ameri) kai döntőbírósági szerződés teljes szövegét. A szerződós oevezetéseben Kijelenti* a relék,nogy a Két ország között ünnepélyesen elítélik a há­borút mint nemzeti Dolitikáiukeszközét 8 remélik,hogy mindennemű konfli] tusnak békés megoldására való törekvésük jó példa lesz a többi nemzetne] iSo Az 1. cikkely értelmében- mindennemű konf 1 iktus,ha diplomáciai uton meg nem oldható,egy az 1914.évi szerződés értelmében kreált állandó nemzetközi bizottság döntése alá bocsáttatik.A 2.oikk.szerint a nemzet­közi jellegű konfliktusokban.amelyekbe a felek szerződéseik révén kerül­hetnek, s amelyeket sem a diplomáciai eljárással,sem az állandó nemzet­közi bizottsággal megoldani nem tudnak, a hágai bíróság döntése kéretik ki-vagy egy mas nemzetközi bíróság,amiről esetenkénti megegyezések fog­nak határozni.A 3.cikk azon eseteket sorolja fel,amelyekre a fenti reneV delkezések nem vonatjóznak.^zek:a/azon esetek,mikarx amelyekben a felek saját nemzeti bíróságai illetéke3ek;b/ameIvekben harmadik államok is ér­dekeltek;o/amelyek a Monroe-elvet érintik ós d/amelyek Franciaországna> népszövetségi tagállam minőségéből folyó kötelezettségeiből folynak.-A szerződés tartama nincs korlátozva, de 1 évi felmondási jog illeti meg i feleket, Kellognak a tenge ralatt járók alkalmazása ellen tett kiielei-

Next

/
Oldalképek
Tartalom