Lapszemle, 1928. február

1928-02-11 [1335]

xy^ö. rebruár 11. és magyar szempont bél hibáénak tart. A Vatikán diplomatái éppen agy mint bármely más politikusok, vagy diplomaták követhetnek el hibákat, 8 rámutat a "Magyarság*, hogy a vatikáni diplomáciának legnemesebb és legjobban bevált hagyomáqa volt, hogy Közópeurópában a magyar katholikus egyházra támaszkodik és ha most Gasparri biboros eltért ettől a hagyománytól, annyi jogunk mindenesetre van, hogy a magyar közvél emény fal jajdulhasson elhagyatottsága miatt. tudjuk, mondja a B

Magyarság", hogy XX*Pius pápa nigy jóindulattal és szeretettel van Magyarország iránt© sajnos azonban Gasparri biberos ur Öeminenciája már elfelejtette & már évazázaóekon át soha kétségbe nem vont vatikáni tételt, hogy Magyaistezág a kereszténység védőpajzsa^ A vatikáni diplomácia hat pápa uralkodása alatt páratlan ügyességgel, immár 58 év óta tudja védeni a pápai állam jogfenntartását, Viki*r Sfeánúl 1870. évi római bevonulásának realitásával szemben, a a "Magyarság"-nk az a véleménye, hogy a történelem eseményei oly bölcs fölénnyel néző szentszéki diplomácia ezúttal túlságos korán számitolta le a Duna völgyének igazodó realitásút. Kzt a%agyar hitet ianérnie kell a ^zenW széknek és hogy ennek feltárása miért fenyegetné a felekezeti békét,ai bizonyára Kray báró nem tudná megaondani. A magyar katholicizmus kétségbeéaéee éppen olyan politikai realitás, mint a huszita cseh kormány f enyegetődzése és amikor elismerjük, hogy a Vatikán nem lehet nagyobb irredenta, mint a magyar koimány, viszont hangsúlyoznunk kell, hogy a Vatikánnak jobban kell védenie az egyetemes kathelikusérdekeket, mint a magyar kormánynak.A • Pester Lloyd" mai számában Neubauer Pál"%y prágai le?él" cimü cikkben rámutat, hogy a modus vivendi vei a helyzet nincs Prága ós Hóma között szabályozva, az egyházmegyék határmegállapitásánl kétségkívül az uj magyar hercegprímás öerédi Jusztiniánt is meg kell hallgatni.-