Lapszemle, 1928. február

1928-02-10 [1335]

mátJesiz hivatva megöl dani

f amely mór évszázadok éta megoldásra vár* Hiába mondják a szkeptikusok, hogy a világháború non hozott semmi változást azoknak lelkében akik azt átélték,hiába mondjak, hogy az egyén ms is ugyanolyan,amilyen a háború előtt volt. Európa összes országai,amelyek részben súlyos kríziseken, részben diadalmas győzelmeken jutottak el a mai időkig mutatják; hogy a közvélemény érzékenysége felfokozódott és nagyobb kétség mutatkozik eddig előre nem látott és meg nem oldott problémák megoldására, ^agyarország esete sokkal ismertebb semhogy szüksTges volna erre bővebben kiterjeszkedni és ismételni, hogy a magyar közvélemény az európaiak között egyike a legszensibilisebbeknek,amit részben annak lehet tulajdonitani, hogy súlyos megpróbáltatásokon esett át* GrSKe lehelébe rg, aki egyike a -bethlen kormány le; körültekintőbb és bölcset© tagjainak s zázfále elfoglaltsága közpette is figyelemmel és gondoskodással kísérte egy uj áramlat kialakulását és valóságos fascista gyorsasággal vázolta meg a jöv5 feladatait* imiitett körieveié nek lényege az a megállapítás, hogy Magyarországon kialakulóban van egy naonacionalizmus az a teória, amely éppen ugy mint a fascmzmus Itáliában arra hivatott, hogy megfelel? irányt adjon a nemzet egész Séges aspirációinak egy jobb jÖv5 felé. A beszélgetés végén Klebelsberg gróf a következ5 ki jelentést tette. Unnék mint olasznak bevallhatom, hogy ennek a körlevelemnek gondolata a &ussolinival Fedelével és Bodrerovai folytatott szívélyes beszélgetések behatása nyomán érlelődött meg bennem> _i_nyugaímag:;arü^sz.ági határincidensről a Corriere della Sera 8 wiani levelez5je ad rövid tudósítást kiemelve^ihogy Seipel kancellár idevoaetkozo kijelentéseiben az egész ügyet tulajdónképpen csekély jelentőségére vezette vissza.