Lapszemle, 1928. február
1928-02-10 [1335]
A Temps 8, vezércikke a pánamerikai kongressussal foglal kőzik, amely legutóbb azt az elvet tárgyalta,hogy az amerikai államoi nak tilos egymás belügyeibe beleavatkozni. Hogy erre a vitára ser került,annak oka az a nyugtalanság,amely a latin-Amerika államait jogágai kezdi eltölteni az U.S.A. egyre növekvő gazdasági imperializmusa láttára. Igaz,hogy a kis középamerikai államok,amelyek pláne közvetlen közelről szenvedik ennek az imperializmusnak néha brutális megnyilatkozását, mint Nikaragua is,- azt állitják,hogy az ő függetlenségüket és szuverenitásukat semmi veszély nem fenygeté, de ez az áliitá nem tévesztheti meg azokat a latin-amerikai államokat,amelyek nem alapatalnul aggódnak függetlenségükért. Bizonyitja ezt íueyredon j&axu áigifiigsi argentinai delegátus javaslatának! nyilvánvalóan az Unió elieni éllel mindennemű diplomáciai és fegyveres intervenció megtiltá sának-kimondását kérte a kongressus által„Az U.3.A. legujjabban azzal indokolja pl.nikaraguai támadását,hogy saját polgárainak érdekeit kel megvédenie.Széknek azérdekeknek ily megvédése azonban vajmi nehezen egyeztethető össze a többi állam szuverenitásával*ami logikus következménye annak,hogy ax pánamerikai kongressusoa képviselt országok csak papiron egyenlők, ert erőviszonyaik annyira különbözők 3 annyira alattavannak az U 0 3.A,-nak,hogy ennek az utóbbinak imperializmusa könnyedén maga alá gyűri őket. A francia-amerikai döntőbírósági szerződésialáirását ugy Washingtonban,mint Parisban nagy ünnepséggel ünnepeltek, -Pertinax az Bcho 8 r ~ban mindamellett emlékeztet'arra,hogy bár 150 évvel ezelőtt Franciaország báboru v< * keveredett Angiiával as unió eii? mérése miatt,amikor a Konvent ssgiwjget kórt áaerlkától,aa kérőken megtagadta azt. s Washington már akkor óv& intette népét r hc,j ne elegyedjen az európai konfliktusokba.Noza saabadna est elfelejteni, s a amerikai önző politikával állandóan számot kell vetni,nem pedig hangzatos szólamokkal közeledni Amerikához realitások helyett.
