Lapszemle, 1928. február

1928-02-01 [1335]

lánosságban mondja ki hogy Magyarország köteles magát alávetni az inveszt igáci ónak, ha azt a Nemzetek Szövetsége Tanácsa szótöbbséggel elhatározza* Bamutat

s hogy vannak néma, irók is, akik a Nemzetek Szövetségének ezt a jogát mindig vitatták* hangoztatja, hogy az invesztigáció rendszere teljes ellentéfoen áll a Nemzetek Szövetségének alapelvei velj mert az államok két kategóriáját állapitja meg

$ az ellenőrzést és az ellenőrzöttek kategóriáját, holott a Semzetek Szövetségének csala nemzetek teljes egyenlősége lehet az alapelve* Kifogásol ja

s hogy a Nemzetek Szövetsége Tanácsának azon az ülésén* amely az invesztigációs eljárás kérdésében dönt, nem biztosította a képviseletet annak az államnak amely ellen az invesztigáció megindításáról van szó

s sérelmes továbbá, hogy az invfcsztigáit állam ' szömszésai is képviselve nak vannak- már pedig szcmszódaink/ilyen joguk még akkor sem volt

8 amikor még Magyarországon működött az állandó katonai ellenőrző bizottság Sajnálja,- hogy a szomszédallamok a szentgotthárdi incidenst is alkal" mul használták fel arra n

cgy ilyen meg nem okolt hajszával megakadályozzák a meg nem értés kifejlődését. Utal arra az egyenlőtlenségre,, amely M£;yarország és szomszédai között a fegyverkezés terén fennáll s rámutat.

; hogy ugylátszik a kisen tente államai minden egyes konferenciájuk elé igyekeznek Magyarországon valami olyan gyanús momentumot mesterségesen felfedezni^ amelynek hangoztatásában aztán egységüket dokumentálhassák* Örömmel látja Olaszországhoz való viszonyunk megszilárdulásai és bensőbbé válását. Szükségesnek tartaná, híggr külpolitikánk megfelelően ápolja Németországhoz való viszayunkat is, amit sajnálatos módon homályosit el a nánet baloldali és Jobboldali sajtónak Magyarországai szemben állandóan tanúsított baráts^talan magatartása*A külügyminisster felszólalása után Apponyi Albert gróf tette meg mgjegyzóseit. A szentgotthárdi incidenssel kapcsolatban